Az ember környezete árulkodhat a személyiségről?

Lehet ,hogy minimál stílus kedvelő, ebbe pedig nem fér bele a sok csetresz, meg előhagyott szennyes. Jártam már ilyen lakásban, nappali semmi több, mint egy dohányzóasztal, egy színtelen kanapé max. egy jelentéktelen absztrakt kép a falon, de ettől még az ember nagyon lelkis és érzékeny, sőt nyitott természet. Én szeretem a sok színt, meg az ívelt formákat, a családi fotókat, festményeket, úgy néz ki a lakásom, mint egy impresszionista festmény, de van akit megzavar a lelki nyugalmában, ha túl sok van körülötte ezekből.

Első voltam. Ne láss bele fölöslegesen többet a dolgokba, mint ami látsz. Hidd el, a minimál stílus ilyen. Akartam írni már első körben, de most leírom, nem feltétlenül értek egyet azzal, hogy a környezetünk árulkodik a személyiségünkről, ezt saját tapasztalatból tudom. Engem is mindig a környezetem alapján akarnak megítélni, de mindig tévednek, ha megismernek, sokszor ezt el is mondják őszintén utólag. Nekünk pl. kívülről még sz@rul néz ki a ház, mert inkább belülről újítottunk, hogy komfortosabban éljünk és aki először kívülről látja meg, azt hiszi, hogy putrisok, meg csórók vagyunk, pedig ez nem igaz. Ennyit a külsőségekről.

Sok dologról árulkodhat,igen.De sokan ezt nem veszik észre.Persze aztán amúgy meg nem mindig olyan az ember,mint a környezete.Én például szeretem körbevenni a cuccaimmal magam,de nem vagyok olyan ember,aki túl sok mindent csinálna,meg egy csomó programja lenne..inkább egy csomó problémám van.Ritkán van rend,de amúgy furcsa,mert a rendszert szeretem..bár ahogy elhelyezem a tárgyakat,mások szerint ebben semmi rendszer nincs..de én tudom,hogy számomra ez a rendszer igen is létezik.Nem vagyok okos,nem vagyok olyan hű,de jó tanuló,egy egyszerű szakközépiskolába járok,de mégis érdeklődök rengeteg dolog iránt.