Azok az emberek akik pár éve öngyilkosok akartak lenni, de valamilyen oknál fogva nem sikerült nekik! Még most is megtennétek? Még mindig öngyilkosok akartok lenni, vagy megoldódtak a problémáitok, és eszetekben sincs újra megpróbálni?

60/F vagyok

13 évesen már megbarátkoztam a halállal, és szerettem volna a vonal túloldalára kerülni. Próbálkozni csak 15 és 19 évesen próbáltam gázzal, majd gyógyszerrel. A környezetemet nem tájékoztattam, csendben szerettem volna eltávozni. Sajnálom, hogy nem sikerült.

Gyerekként lúzer voltam, és nagyon fel akartam nőni. Ez sikerült, nem maradtam lúzer. Szerintem jó a kinézetem, nincs nagy betegségem, és az emberek felének rosszabb a sorsa, mint az enyém. A halálvágy azonban végig kísért évtizedeken keresztül. Ez volt a fő gondolatom.

Hogyan tudtam a háttérbe szorítani?

1. Miért erre gondolok, ha úgysem merek tenni semmit?

2. Önismereti tanfolyam drága pénzen (megérte!) - egyedül tőlem függ, hogyan érzem magam.

3. Apám halála - nem volt rossz ember, sőt jót akart a gyerekeinek, csak ezt sztálini szigorral tette, ami nyomasztott. Szerintem ő alapozta meg a depressziómat.

4. 40 éves koromban feladtam a törekvésemet az önmegvalósításra. Totális kudarc volt, az egész Sors ellenem fordult, amíg erőlködtem. Másoknak meg pont ezt javasolják.

5. Az internet megjelenése a lakásomban. Nagyon fontos történés. Ha már nem tehetem azt, amit szeretnék, ami a küldetésem lehetne, akkor az örök játékba merülök. Itt vannak sikereim, vannak társaim, akik igénylik a létemet. Ide tartozik, hogy a valós élettől nem fordultam el, képes vagyok váltani, meglenni a játék nélkül, másrészt engem nagyon sokan szeretnek és megbecsülnek egész életemben.

Ami teljesen hatástalan:

pl a pszichológus meg a pszichiáter, rajtam egyáltalán nem segítettek.

Talán egy eset mégis volt, mikor az ideiglenes körzeti orvosunk beutalt a kórházba, ahol 3 hétig inzulinos kezelést kaptam, hogy fölerősödjek (25 éves koromban)

Az ő tervük nem sikerült, a hizlalás, pedig a szokottnál is nagyobb volt az étvágyam, a társaim kórházi kosztját is megettem. Életem legboldogabb 3 hete volt a holtbeteg, de jókedvű, nagyszerű társaság miatt.

ui: befejezésként ideírom, hogy továbbra is legfontosabb a halál, és nagyon jó, hogy már nem tolakszik első helyre a gondolataim között. Több sikert kívánok nektek!

14/L

12 évesen kezdődött az,hogy bántottak a suliban..Rettentően fájt...Vagdosni kezdtem magam..elsőnek a kezem,majd a csípőm és a combom...Szüleim meglátták lehülyéztek haszontalannak és egy senkinek tartanak/tartottak..Egy nap leűltem az ágyra és nézegetni kezdtem a képeket magamról..Elhortam magam mindennek,szó szerint!MINDENNEK!Hibáztattam magam a kűlsőm miatt,a belsőm miatt,az életem miatt..Folytatódtak a bántások,és egyre többek lettek a vágások.

Egy nap,tesi öltözőben meglátták a lányok a csípőmön a vágásokat és kritizálni kezdtek azzal is:'vág a kezed vízszintesen' 'Akaszd fel magad' 'Vágd el a torkod' és még több hasonló fájdalmas szavak..A gyerekek(TUDOM,HOGY ÉN IS AZ VAGYOK!)nagyon kegyetlenek tudnak tenni..

Betőltöttem a 13.-évem..Hamar fejlődtem,csajosodni kezdtem..Bántottak emiatt is..Hagyne mondjam miket mondtak a fiúk,ami szintén fájt...Eljött a nap amikor a mamám meghalt. Anyám idegbeteg lett..Bevettem gyógyszereket de sajnos, kihánytam..rá 3 hónapra meghalt az EGYETLEN barátnőm..szüleim elváltak..Kikészűltem..Itt vagyok most 14 évesen,és most van az,hogy meg akarok halni..Nem akarok élni,nincs miért,nincs élet célom..Nincsenek barátaim,senki nem űl le velem beszélgetni..minden nap sírok..sűrűn vágom magam..fáradékony,érzékeny vagyok...alig eszek..mutatok a happyt közben amit érzek..hihetetlen fájdalmaim vannak..sírok,most is csak sírok..nem bírom..nem merek pszihológushoz járni..senki nem törődik velem.

És az öngyilkosság nem gyáva dolog.

Ahoz rengeteg bátorság kell.

MEG AKAROK HALNI!!!!

Valaki nem próbálna egy kicsit segíteni?😭

11x próbálkoztam vele az elmúlt 5 évben.

Továbbra is megölném magam, igen...

Nem létezni annyival sokkal könnyebb...

Meg, mégis ki kérte hogy megszülessek? Engem miért nem kérdeztek meg erről?