Hogy lehet ilyen gondolkodási menete csupán egy 14 éves fiúnak?

Van egy fiú, akit 1.-s korom óta ismerek. Mindig visszahúzódó típus volt, mindig a tanuláson járt az esze, nem közelített felénk, és az osztályom se, sajnos amibe én is beletartozok, nem próbálkoztunk közelíteni.

7.-n az egész lénye megváltozott... Külsőleg is, és belsőleg is. Férfias testalkata van, nem esik szét, ha gyomorszájon vágják.

De azonban, sajnos akkor sem akart barátkozni velünk, azzal az indokkal, hogy ő másként látja a világot mint mi. Éretten gondolkodik, sokkalta érettebben mint a mi osztályunkba járó fiúk.

A többi fiú gondolkodása:

-Üssük, és terrorizáljuk a kiközösített gyereket, megérdemli.

-Üvöltözzünk órán, csak hogy ne kelljen tanulni, elvégre minek is az?

-Beszéljünk az erotikáról, nagyfiúk vagyunk.

7.-ben, mellette ültem Biológián, összebarátkoztam vele, erősebb köteléket érzek iránta, nagyon megfogott valami benne, és az 1 év elteltével többet is tudtam meg róla.

Az ő gondolkodása:

-Fölösleges ütni azt a gyereket, nem lesz jobb nekem attól.

-"Ha húzzák az órát a hülyeségükkel, akkor a tananyaggal is lassabban haladunk."- idézve.

-"Nem tudom milyen a szex, így nem is szoktam róla beszélni."

Kissé néha ijesztő is tud lenni... Mint például etika órán, mivel ő úgy gondolja, hogy az ember a legkegyetlenebb lény a világon. Ellentétben komoly tervei vannak, mikor azt kérdezték, mi a mi értékrendünk, a szerelemre ezt mondta: "A szerelem számomra azért fontos, mivel szeretném annak a nőnek a kezét fogni halálom napjáig, akit feleségük vettem."

Mély gondolatai vannak, amik nagyon megfogtak. Szeretem a társaságát, ahogy a többi lány is... Akkora változáson ment keresztül, hogy az hihetetlen!