Miért vannak egyesek úgy fenn akadva azon, ha nem köszön nekik az ember?
Pl családtagok. Minden nap ltom őket, rggel este, most miért kötözködik a nővérem, hogy kérdezek tőle valamit "Bocsi, köszöntél? Nem hallottam!" De miért? egész nap látom, még csak 1 napot sem voltunk külön, hogy köszöntsem, hogy de örülök, hogy megint láthatom 1 nap után...
Ha nekem nem köszönnek még idegenek sem, ha a boltos eladó sem köszön, észre sem veszem.
Máson meg látom, hogy halálra sértődött, mert nem úgy kezdtem, hogy "szép jó napot kívánok!"
Ez csak ilyen dolog, hogy miért utálhassanak, köthessenek belém?
Köszönni minden nap illene. Én is minden nap köszönök a szüleimnek és a testvéremnek. Bár a nővéremmel mi csak ennyit szoktuk reggel egymásnak mondani: CS
Apummal puszi, anyumnak meg szia. Minden nap így van ez.
18/L
Nálunk mindig van jó reggelt és jó éjszakát.
Ha nap közben találkozunk (pl. mert közel van a munka, és tudunk együtt ebédelni), akkor "szia".
Evésnél jó étvágyat.
Felnőtt vagyok, mégis normálisnak érzem ezt a szüleimmel és tesómmal.
Mi reggel szoktunk egymásnak köszönni, este viszont nem köszönünk el. Van, ahol reggel sem köszönnek egymásnak, csak ha elmennek valahova, vagy hazajönnek. Ahány ház, annyi szokás.
Viszont a boltban, vagy az utcán, vagy akárhol mindenképp illik köszönni.
Mondjuk abból én sem csinálok nagy ügyet, ha valaki elmulaszt nekem köszönni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!