Egy csomószor úgy érzem, hogy nekem fontosabb a másik ember, mint én neki. Ez normális? Eléggé zavar, nem tudom, lehet-e tenni ellene.

Hát... önzőbbnek kell lenni, és csak annyit engedni a másiknak, ami még nem esik nehezedre.

De hát kétséges, hogy az embernek szüksége van-e ilyen barátokra egyáltalán.

Hat kb velem is ez van. Mindig en keresem, akkor is ha az en eletemben fontos esemeny van. Azt se tudja mi van velem. Es legjobb baratnak mondja magat.

Szerintem tedd azt amit en (ha baratokrol van szo): Gondolkodj el rajta, hogy tenyleg ilyen egy igaz baratsag? Mert lehet hogy nem. Csak kihasznal.

Aki szerint ez ellen nem lehet tenni az ugyanebben a cipőben jár de nem AKAR tenni ellene, inkább elhiteti magával hogy bele kell törődni.

Tapasztalatból mondom: menj rendszeresen olyan emberek közé akik nem kedvelnek vagy legalábbis nem törődnek veled egyáltalán. Így úgymond a saját dolgoddal fogsz törődni te is, nem azzal hogy pl. "jaj nehogy megbántsam a másikat valamivel".