Miért van az, hogy a jövőben élek és nem a jelenben?

Párom ma a fejemhez vágta, hogy állandóan a jövőt tervezem, hogy mi lesz 20 év múlva meg hogy állandóan a pénzről beszélek. De ő meg nem tervez semmit és egy lépést sem tesz a jövőnkért, talán ezt kompenzálom túl? És valójában ő kérdezett valamit, hogy mit gondolok lehetséges-e, hogy jövőben úgy legyen én pedig elmondtam neki szerintem miképp lehetséges, de meg se hallgatta a válaszom. És csak aházott, amiről jól tudom mit jelent, hogy nem ért egyet.

De már én is észrevettem magamon, hogy amikor itthon vagyok semmi máson nem jár az eszem, csak hogy hogyan tehetném jobbá a jövőt. És mindig felkapok egy éppen aktuális ötletet, amin napokon vagy heteken keresztül rágódom, a lényeg hogy elégedetlen lehessek az életemmel.Pl hogy elmegyek főiskolára és tanulok valami új szakmát, vagy munkát váltok, vállkozást indítok, vagy elköltözök egy másik városba.

És amikor nem töprenghetek ilyen dolgokon, akkor unatkozom és nem tudom mit kezdjek magammal. Nincs hobbim pedig egy csomó minden érdekel, de ahogy belefogok értelmetlenné és unalmassá válik.

Lehet túlságosan kiszívja az erőm a munkám és az hogy csak én dolgozom. Az én vállamat nyomja ez a teher. Talán ezért töprengek a jövőn mert úgy érzem az én dolgom megoldani minden problémánkat?

Van ezzel más is így? Mit tanácsoltok mit tegyek?