Tényleg eláshatom magam, mert nincs humorérzékem?
Mindenkitől azt hallom, hogy ez elengedhetetlen. Sőt, olyan is volt már, hogy valaki azért akart válni, mert a férje komoly volt és fáradt a meló után.
Alap szinten nekem is van humorérzékem, tudok nevetni, de megnevettetni azt már nem. Szinte mindig komolyan beszélek. A csipkelődésekkel, húzásokkal nem igazán tudok mit kezdeni, nem is szeretem őket. Komolyan veszek mindent, mert én is mindig komoly vagyok. DE nem komor. És csendes.
Van egy csomó szerethető vonásom ( kedves, jólelkű, nyugodt, megbízható, sok dolog érdekel, stb...), de úgy érzem, hogy ezek teljesen elhalványulnak a komolyságom miatt, és nem bír senki sem.
Én is ilyen vagyok. Egyszerűen nem akarok és nem is tudok olyan nagyon megnevettetni valakit. Mások poénjain tudok én is nevetni, de nálam elég hamar elérik a határt. Jobban szeretem komoly beszélgetéseket.
18/L
Ne ásd el magad, ez egy nagyszerű tulajdonság ! Én is pontosan ilyen vagyok, már több mint hét évtizede. Van humorérzékem, de nincs szükségem humorra, hogy jól érezzem magam.
Ehhez kapcsolódva csak egy dolgot kellett megtanulnom, azt, hogy a csipkelődőknek, a gúnyolódóknak ne adjak alkalmat, a normális emberekkel semmi baj.
Ha nem lenne humorérzéked, akkor nem tudnál nevetni, és ez így jó. A képesség másokat megnevettetni nincs mindenkinek megadva, és az gyakran valami hiányérzést vagy kényszert rejteget, hogy az érdeklődés középpontjába kerülhessen.
Az egészséges ember lelki alapállapota nem szorul viccekre, csipkelődésre, vagy rosszabb esetben durva gúnyolódásra, hogy jól érezze magát. Az élet ad elég alkalmat hogy jókedvvel, vidáman éljünk külön erőfeszítés vagy áldozatok nélkül.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!