Hogyan fogadjam el, hogy nem nekem való az "igazságosztó" szerep?

Egészen mostanáig szerettem szívatni, megszégyeníteni a, legalábbis értékrendem szerint szar embereket, csak abbahagytam, mert több mindenre is rájöttem. Hát, a legnagyobb rájövésem az az volt, hogy igazából nem nagyon van eszközöm rá hogy valóban "igazságot" osszak, inkább istenre/sorsra/az életre kell bízni, hogy ezt elintézze, már ha elintézi. Plusz rájöttem arra is hogy nyilván ezek az emberek nem *olyan* szarok mint amilyennek gondolom őket, mármint azok csak nem annyira, hogy egy életre megnyomorodjanak.

Ugyanakkor eléggé rosszul esik, hogy ezt el kell engednem a saját egészségem érdekében, olyan mintha következmények nélkül megmenekülnének ezek a nyomorékok. Mármint nem tagadom én se vagyok a legjobb ember, ha az lennék inkább adakoznék meg ilyesmi ha változást szeretnék a világban, de szerintem érthető miért érzek így.

Végülis elsősorban frusztráltság levezetése miatt csináltam - jó érzés volt verbálisan szétboxolni ezeket -, szóval gondolkodtam azon hogy szerzek egy hobbit, és jobban koncentrálok a tanulásra, de még mit tudok tenni hogy ezt elfogadjam? Hogy a világ alapvetően igazságtalan?