Hogyan fogadjam el, hogy nem nekem való az "igazságosztó" szerep?
Egészen mostanáig szerettem szívatni, megszégyeníteni a, legalábbis értékrendem szerint szar embereket, csak abbahagytam, mert több mindenre is rájöttem. Hát, a legnagyobb rájövésem az az volt, hogy igazából nem nagyon van eszközöm rá hogy valóban "igazságot" osszak, inkább istenre/sorsra/az életre kell bízni, hogy ezt elintézze, már ha elintézi. Plusz rájöttem arra is hogy nyilván ezek az emberek nem *olyan* szarok mint amilyennek gondolom őket, mármint azok csak nem annyira, hogy egy életre megnyomorodjanak.
Ugyanakkor eléggé rosszul esik, hogy ezt el kell engednem a saját egészségem érdekében, olyan mintha következmények nélkül megmenekülnének ezek a nyomorékok. Mármint nem tagadom én se vagyok a legjobb ember, ha az lennék inkább adakoznék meg ilyesmi ha változást szeretnék a világban, de szerintem érthető miért érzek így.
Végülis elsősorban frusztráltság levezetése miatt csináltam - jó érzés volt verbálisan szétboxolni ezeket -, szóval gondolkodtam azon hogy szerzek egy hobbit, és jobban koncentrálok a tanulásra, de még mit tudok tenni hogy ezt elfogadjam? Hogy a világ alapvetően igazságtalan?
Azt gondold végig, mi van, ha vki rajtad statuál példát! Ahogy te öntörvényűen teszed a dolgod, kaphatsz visszakézből egy sallert bosszú címszóval, vagy belebotlódhatsz olyan emberbe, ami meg téged tart nyomoréknak.
Meg kellene érned, és ezzel nincs minden elintézve. Kárpótolnod kellene azokat, akiket tönkretettél...
Sem téged, sem őket nem ismerem - egy szinten vagytok.
Mindenesetre jobb kétoldalról megközelíteni a dolgot, s így nem csak a te szemszögedből számítanak a dolgok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!