Volt olyan periódus az életedben, amikor pár évig-hónapig úgy érezhetted bejött az élet? Mi volt ez és minek köszönhető?

Volt! Illetve van es tart a mai napig. A ferjem egyik megjegyzese: "mindent elertem, ami akartam." Es valoban. Nekem is sikerult, amit gyerekkoromban elterveztem. A hugomnak is. De jobban en jartam. ;-)

Volt, többször is. Munka, pasiügy. Aztán változott a helyzet, és lepottyantam az egekből a földre...

Ex bünözőkent volt ilyen sokszor...de jobb a nyugalom már.

Volt: jó, normális emberek vettek körül, akiktől lehetett tanulni.

Jesszus, 1, 5, ez a valóban, meg ez a kacsintgatás... Tiszta Karen.

7. a tipikus pelda. ;-)

Volt, pár éve. Megvettük a házunkat, felújítottuk, beköltöztünk, ott voltunk együtt a két gyerekünkkel, boldogan, minden fontos célt megvalósítva, anyagilag rendben, nyugiban. Ezzel párhuzamosan elkezdtem rettegni, hogy ha minden így összejött, az élet majd biztos benyújtja a számlát és rákos leszek és meghalok fiatalon vagy valami, mert azt tanultam gyerekkormomban a szüleimtől, hogy OLYAN NINCS, hogy nekünk minden sikerüljön és minden a helyén legyen, nekünk kötelező folyton kínlódni valamivel. Totál hipochonder lettem, állandóan rettegtem, hogy halálos beteg vagyok. Másfél év volt, mire kijöttem ebből a spirálból. Sok orvosi vizsgálat, ami igazolta, hogy egészséges vagyok, illetve jött néhány balszerencsés epizód és nehézség, ami megmutatta, hogy annyira mégse könnyű az életem, nem kell parázni.

Amikor elköltöztem. Munka, ingatlan, független élet :) Ez most is tetszik, csak azóta bonyolódtak a dolgok.