Harminc évesen fel lehet még nőni, vagy csak több éves pszichológiai munkával?

Röviden rólam: 30 éves, meleg srác vagyok,aki kb 3 éve jött csak rá a másságára. Előtte próbálkoztam lányoknál is, sikertelenül.

Most van egy kapcsolatom, de sok mindenben nem passzolunk, pl értékrend, érdeklődés, a srác fiatalabb is 5 évvel, mégis azt érzem én vagyok az alárendelt szerepben.

Anyám is meg valamennyire apám is nárcisztikus. Nekik mindig mindenben igazuk volt. Anyám a nevelés jóságát sokszor abban látta, hogy mennyi pénzt áldozott ránk. Ő ebben méri a szeretetet. Ugyanakkor sokszor ez alól nem akartam szabadulni, 24 éves koromig teljesen otthon laktam, majd 26 voltam, mikor véglegesen elköltöztem külföldre. Itt jöttem rá a másságomra is egyébként.

Másfél éve vagyok kapcsolatban, s bármennyire is problémás picit a párom, azért arra rájött egy idő után, hogy én még mindig gyerekes vagyok, nem akarok felelősséget vállalni, néha nem élek a realitások talaján, kiakadok, ha valami nem úgy alakul, ahogy én szeretném.

Röviden ennyi. Mit tudnátok erre mondani?