Az ember csak akkor tanulja meg figyelmen kívül hagyni mások véleményét, ha már nagyon elege lesz a megfelelni akarásból?

Pontosan így, felfogod, hogy nem fogsz semmiből többet kapni, talán csak buksisimogatásból, de abból meg nem lakok jól….

Én is még gyakorlom, de ennyi a titka.

A felesleges energiáid és időd túlóra helyett fordítsd hasznosabb dolgokra.

Pl. tanulhatsz kommunikációt, és megérted, hogyan működnek az emberek. Jobb kommunikációval kevesebb munkával is jobban elismert leszel a munkahelyeden is.

- Emberek vagyunk, úgy működünk ahogy. Amit tanultál ezekről az mind bullshit. Semmi nem igaz belőle.

Legyen magas önértékelésed, akkor a környezet is jobban értékel majd. Ezt önismerettel sajátíthatod el.

Pl. az önérdek-érvényesítés hiánya, a feltétel nélküli jótett már átmegy mártíromságba. Hallottál már boldog, elismert mártírról?

Kommunikációs tudás + önismeret = akár kevesebb munkával sokkal magasabb elismerés.

Ne légy saját magad ellensége, amíg a világot hibáztatod azért, amilyen - a helyett hogy megértenéd hogyan működik és alkalmazkodnál a valósághoz, addig szenvedni fogsz és ennek csakis és kizárólag te leszel az oka.

Bennem akkor jött el, ilyen téren, a fordulópont, amikor gyakorlatban is szembesültem azzal, hogy csinálhatok én bármit is, lehetek bármilyen, úgyis jön majd valaki, akinek az első pillanattól fogva nem leszek szimpatikus.

Szóval ott tudatosult bennem, hogy nem tudok, és nem is lehet mindenkinek megfelelni, szimpatikusnak lenni, és felesleges plusz köröket futni ezért. Nem volt könnyű, nem volt túl jó érzés először, de szükségem volt rá, hogy megtanuljam ezt a leckét.

"Az ember csak akkor tanulja meg figyelmen kívül hagyni mások véleményét, ha már nagyon elege lesz a megfelelni akarásból?"

Igen.