Szerinted Magyarországon az emberek szándékosan ennyire nem normálisak?
Nagyon durva az ország társadalmi rész(Szóval az emberek viselkedése első sorban).
Nálam már depresszióba torkollik a dolog ,hogy egy ilyen országban kell élnem ilyen emberek között.
Szerintem a körülmények, az elmúlt évek, rosszabb esetben évtizedek, tették őket ilyenné. Bár a generációkon átívelő traumák, rossz viselkedési- és nevelési minták is sokat rontanak a helyzeten.
Arról nem is beszélve, hogy nem valami élhető az ország. Minden pofátlanul drága, fiataloknak önerőből, hitel nélkül, szinte esélyük sincs saját ingatlanra, EU rekorder adóink és inflációnk van, "cserébe" az egyik, ha nem a legalacsonyabb, fizetés is ebben az országban van.
Nehéz boldogulni az életben, nehéz magasabb szintre jutni, mert egyre több helyen és egyre kevésbé törődve azzal, hogy amúgy mennyire feltűnő az egész, olyan embereket pakolnak be, akiknek a tudása nincs is a helyén, az elvárt szint alatt van, de XY rokona/barátja/ismerőse egyebe, és neki az a pozíció kell.
Ha valakinek mégis sikerül kitörnie, előrébb jutnia, valaki pillanatokon belül megjelenik, és minden erejével azon lesz, hogy visszahúzza őt a saját szintjére.
Nagyon sokan frusztráltak, vannak kilátástalan helyzetben, vannak elkeseredve, az agresszió, nem megfelelő indulatkezelés is egyre elterjedtebb, ahogy az önkontroll hiánya is. De mivel ezeknek nincsen meg a megfelelő következménye, nincsenek meg a megfelelő prevenciós eszközök, ez csak egyre elterjedtebb lesz.
Sosem fogom elfelejteni, amikor tavaly egy nagyon nehéz vizsgám után boldogan, mosolyogva mentem a buszpályára, és szembejött velem egy idősebb nő. "Mi a f#szt mosolyogsz, he?". Ezt vakkantotta felém, mindezt Európa Kulturális Fővárosában :D Felé sem néztem, előtte sem, utána is csak annyit, hogy nagy ívben kikerüljem.
És sajnos engem is egyre jobban megvisel az egész, de nem tartok ott, hogy felvegyem ezt a ritmust. Szomszédok közt is egyre több a problémás, akik egyszerűen nem valóak társasházba. Buszozni, boltba menni is már lassan lehetetlen úgy, hogy ne érjen legalább egy negatív atrocitás.
Akkora károk keletkeztek ebben az országban, amiknek javítását, helyrehozatalát már nem fogom megélni. Pedig huszonéves vagyok.
9-es
Én is huszéves vagyok és én is ettől tartok ,hogy nem fogom megélni a békésebb,szeretettel teli magyarországot.
Sajnos.
A helyzet kilátástalan ,de én próbálom felvenni a harcot a negativitással,gonoszsággal amivel az emberek vannak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!