Mit csináljak, ha nincsenek álmaim, céljaim az életben?

Nem is kell mindenkinek lediplomáznia meg vilagi karriert csinálni!

Amennyiben neked elég ennyi, akkor így leszel boldog!

Nekem is ennyiből áll az életem, hogy van már régóta egy munkahelyem, ahol jól érzem magam, mellette a szórakozásnak és a hobbimnak élek!

Nem is akarok többet az élettől!

Az a vicces amúgy, hogy azok az ismerőseim hisztiznek mindig, akik másfélszer - kétszer annyit keresnek, mint én, hogy mennyi gondjuk van folyton! Meg a munkájuk is mennyire stresszes, de azért ott maradnak, mert kell a pénz a magas igényeik miatt...

A világ legboldogabb népe a mai napig nem tudja, mi az a pénz! Ugye a bushmanok.

Tehát, az ember minél többet akar, minél magasabbak az igényei, valójában annál nehezebben lesz elégedett az életével és annál nehezebben lesz boldog!

Nyilván, nem azt mondom, hogy a csóróság az jó, mert nyilván nagyon rossz dolog.

Viszont, ha az emberek a kevesebbel is megelégednének, sokkal boldogabb világban élnénk!

Én is ilyen vagyok. Évekig azon agyaltam, mit kéne tanulnom. Egyszerűen semmi nem érdekel annyira, hogy beleássam magam.

Nem akarok karriert építeni, nincsenek álmaim.

Családot szerettem volna mindig is, lett is, csak aztán kihajítottak gyerekestül, úgyhogy most már család sem kell.

Fuh jött is az önsorsrontó kommandó, óramű pontossággal.

Ha nincsenek céljaid akkor nem is leszel sose igazán boldog, max vegetálsz. A célok lényege nem az, hogy maaaaajd egyszer, ha életed végén megvalósítod az összeset, akkor boldog leszel, hanem az, hogy tartalmat adnak az életednek, tudsz belőlük erőt meríteni, és ezerszer érdekesebb is lesz tőlük az életed. Sokkal ingergazdagabb annak az élete aki akar, mint azé, aki csak van. A tettek és vágyak mentenek meg minket az apátiától, mert a szórakozás hamar unalmassá válik.

Én se nagyon tudtam hogy mit akarok, de nekem az segített hogy suli után lehúztam egy évet egy olyan munkahelyen ami robot volt + kevés fizu ÉS emellett tartottam a kapcsolatot a régi barátaimmal akik főiskolára mentek és mindenféle izgi dolgokat tanultak + érdekes életük volt.

Na akkor aztán feléledt bennem a vágy, hogy muszáj csinálnom valamit, mert ezt nem bírom 50 évig. Így meg már könnyebben jöttek a vágyak, hogy mit csinálnék inkább, meg hogy mit tanulnék.

Ha mélyponton vagy, akkor igenis lesznek vágyaid. Még ha nem is letisztultak, vagy részletesek, de ezeket kell követned, mert ha nem követed, akkor elveszel.

Majd ha belefásulsz a sok szórakozásba, lehet, hogy lesznek céljaid. Vagy vegetálsz tovább.

Azt írod, letudni a kötelességet, a tanulást. Fejezd be a tanulmányaidat - egyébként ez egy cél :)

tarts egy év (vagy hosszabb) szünetet: dolgozz (hogy legyen miből), szórakozz, ne akarj semmi különöset. Kellenek ilyen szünetek, utána sokkal hatékonyabban tudunk tenni célunk elérésért. Az egy év szünetben pedig kitalálhatod, mihez szeretnél még kezdeni az életben. Tanulni mindenképpen érdemes (szakmát, felsőoktatás, nyelvek, hobbival kapcsolatos elmélyedés), mert kinyílik előtted a világ.

Én is ilyen voltam. Teljesen megértelek!