Mi lehet az oka annak ha vki azert nem halad mert akármibe fog bele, annak kudarc a vége?

Bármit kitalálok az életben pl munkahely külföldön vagy itthon vagy egy szakirányban tanulás, vagy na ezzel a pasival jó lesz, vagy akár sportágak akármelyike, hobbik, én egyikből se jövök ki ugy hogy sikerélményem lenne haladtam volna előre, hanem kudarcok, hátraarc, esetekben még menekülés is a vége!

Már annyira kiakaszt az hogy akármibe kezdek bele abbol csak a baj lesz, hogy kiborultan már azt csináltam mikor elalvás elott feküdtem az ágyon hogy na felemelem az ujjam megmozdítom a levegőt légáramlást abbol ugyan mi bajom lesz megint. Hát másnap takarításnál véletlen elvágtam az ujjam de olyan mélyen hogy dőlt belőle a vér alig állt el, 3 napig is kötözés átázik, cserélés lett belőle.

Aztán talán állitanom kéne a fókuszomon? Elkezdtem hálát adni arrol ami van meg köszöngetni mert ezt írják mindenhol, így mivel semmi másom nincs, "csak" az egészségem így hálát mondtam azért. Másnap "kettétört" a dderekam életem első és remélem utolsó lumbágóját kaptam, úgy hogy kórházi injekcióval se tudtam 2 hétig sem kiegyenesedni!

Most is annyi tervem lenne pl munkahelyváltás(mobbing miatt), tanfolyam plusz egyebek, de már nem merek lépni semmit sehova!

Hogyan lehet "levakarni" magamról azt hogy bármihez érek az rommá lesz, bármibe kezdek abból csak a baj lesz, bármilyen ötletem van, inkabb maradtam volna ülve, mert megszívom azt is?

Képtelenség így élni a létminimum alatt évtizedeken át! Mentálisan már nagyon kikészít.