Az baj, ha valaki nem szereti az esküvőket?

Plusz szerintem rohadt gáz ez a “min a vacsorát állja” összeg amit elvárnak a borítékba. Ők akartak házasodni, nyújtózkodjanak amíg a takaró ér.

Nem vág földhöz pár 10ezer, csak maga az elv..

Alapból nem szeretem a tömeget. Utálom.

Eszembe jutott a történet is hozzá mert sajnos még ez nem volt elég még jött rá pár lapáttal.

Egy esküvőn voltam a rokonoknál, unokanővérem esküvőjén.

Nagyon nem éreztem magam jól mert nem ismertem senkit. Senki nem táncolt velem. Nem beszélgetett velem. Utáltam már az egészet! Mármint az éttermi vacsorázós zenélős mulatozós részét.

Nekünk nincsen kocsink. Polgári esküvő után mentünk az étterembe. A boldogító igen után elindult mindenki, beszállt mindenki szépen a maga kocsijába. Nagyon rossz mikor ott álltunk a parkolóban és mindenki beszállt a kocsiba aztán majdnem ott hagytak minket...

Ezt az érzést nem kívánom senkinek.

Senki meg nem kérdezte volna hogy mi mégis mire várunk... Anyám húga vette észre hogy mi csak ott állunk és nézünk.

Ha még egyszer ilyen van hogy nem beszéljük meg kihez üljünk be, fogom magam és hazajövök!

Szerintetek csúnya dolog lett volna haza jönni?

És viszonylag messze laktunk meg kellett várni a hajnalt hogy hazajöjjünk már végre.

És az első busz amelyikkel jöhettünk volna fogta magát és kimaradt...

Soha többet nem megyek esküvőre, ha busszal kell menni és nincs haza fuvar. Vagy legalábbis egy nagyobb buszpályaudvarra.

Nekem ez egy olyan rossz emlék!

Pedig már kb 20 éve és ennek.

35/N

8-as,amit leírtál az egy ballagásra is igaz lenne vagy egy osztálytalálkozóra csak épp egy esküvőn történt.

Sajnálom, hogy ennyire megmaradt benned ez a rossz érzés és egy esküvőhöz kötődik. A násznép összetételétől és az életkorodtól is függ, de egy esküvő fantasztikus buli tud lenni.