Mi az az erény a személyiségedben, amit szerinted a környezeted nem ismer el kellő mértékben?
Akaraterő? Empátia? Problémamegoldó képesség? Kreativitás? Taktikai gondolkodás? Jó memória? Stb.
Csak pár dolgot írtam, de rengeteg van. Nem kell 2 szóban válaszolni, lehet hosszabb.
A fenti kérdés mellett kifejezetten érdekel, hogy miért azt válaszoltátok, amit?
Miben nyilvánul meg, hogy nem ismerik el ezt az erényedet? Szerinted miért nem veszik észre?
Teljesen mindegy mi az erényed azt érzem.
A környezetedet te teremted, ha azt érzed hogy valamiben nem ismernek el kellő képpen, vagy akár le degradálnak el kell onnan sétálni.
Ha magad tisztában vagy mik az erényeid nem kell visszajelzés a környezetedtől, miért is kéne?!
Ez egy szándékosan gondolatébresztő kérdés.
Igen, az ideális az, ha az ember tisztában van a saját erényeivel annyira, hogy azokra nem vár megerősítést, és egészséges környezet veszi körül. Azonban nem ez a leggyakoribb.
Viszont ami mellett nem szabad elmenni, hogy a kettő nem ütheti egymást.
Az, hogy a megfelelő egyensúlyban élő ember nem vár megerősítést, nem jelenti, hogy nem is adhatunk. És igenis vannak olyan helyzetek, amikor az ember számít a környezete reakciójára. Ám az elmarad, esetleg meg is kérdőjelezik. Ezért is jött létre ez a kérdés.
Az élet nem olyan egyszerű, hogy csak felhívjuk a figyelmet arra, milyennek kéne lenni, és megyünk tovább. Sok embernek szüksége van navigációra, és a gondolatébresztés egy ok a magunkon és környezetünkön való gondolkodásra. Mert az sem 3 perc, hogy rájöjjön az ember, hogy egy számára nem ideális közeg veszi körül.
Én pl. jó emberismerő vagyok, anyám kiszámíthatatlan volt gyerekkoromban, így nagyon odafigyelek mások rezdüléseire, és hamar felismerem a másik szándékait. Nyilván mindenki csak akkor hallgat rám, ha jó véleménnyel vagyok arról, akit épp megkedvel, akkor viszont mindenki a szemellenzősséget választja, ha valakit megbízhatatlannak "érzékelek", akivel szorosabbra fűzi a viszonyt.
Konkrétan meg kellett tanulnom elengedni az ebből fakadó frusztrációt, mert bele tudtam betegedni, ha láttam, hogy valamelyik barátom, szerettem olyan embert enged az intim terébe, aki nem volt korrekt/érzelmileg érett. 10-ből 9x igazam van az embereket érintő értékítéletben, de figyelmeztető jelleggel már nem közlöm az észrevételeimet, mert felesleges.
Kedves vagyok, és a számomra fontos személyek számíthatnak rám, szinte bármiben. A magánéletemben mégsem értékelik ezeket eléggé, úgy érzem legalábbis. Olyan is volt, aki ezeket készpénznek vette, és visszaélt velük.
Nem igazán személyiségjegy, de a véleményem, sajnos, meglepően sok esetben leszólják, nem túl kulturált módon nem értenek vele egyet, pedig nem kéretlenül osztottam meg. Aztán eltelik x idő, történik a koppanás, majd szó szerint ugyanazt kezdik el mondogatni, mint amit előtt nálam leszóltak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!