Most én szimplán buta vagyok vagy mi a jó isten bajom van?

Amúgy szerintem hasznos az olvasás, de szókincshez kell az is, hogy elkezdj beszélni. Egyre többször véleményt kifejteni. És nem ráfeszülni, hanem inkább legyen valami olyan, amit szeretsz és elakarod mondani úgy a másiknak, hogy megértse és őt is érdekelje.

Én még akkor szoktam vele bajlódni amikor kuszák a gondolataim ilyenkor segít, ha leírod őket mik azok kicsit rendbe teszed őket.

Amúgy én is kicsit még bajlódom vele pl.: kényelmesebb társaságban már tök jól megy. Ha munkahelyen vagy idegenek között már nem olyan jól, mert ráfeszülök arra vajon mit fognak mondani reagálni persze ezt tudatalatt. Így néha meggátol abban, hogy legalább két értelmes szó kijöjjön a számon.

De lassan haladok affelé, hogy az is menjen kicsikbe megyek előre

Véleménye mindenkinek van. Hogy mennyire objektív és megalapozott, az már más kérdés.

Fénykoromban rengeteget olvastam, de csak pislogtam volna egy olyan kérdésre, hogy mi a véleményem róla.

Mit akar tudni? A kötéséről vagy a taralmáról akar társalogni?

Annyit tudtam mondani, hogy nekem tetszett, kedvelem a szerzőt. Fogok tőle még olvadni. Pont.

Másnak meg, lehet más a véleménye.

Olvassa el aztán lesz neki is.

Esetleg akit nagyon jól ismerek, azt tudom még mondani, hogy neked tudom ajánlani, olvasd el te is.

De sok olyan ismerősöm van, aki nagyon szűk palettáról válogat, és ami nekem jó, arra ő csak fanyalog.