Nagyon nagy gond hogy szóltam a szomszédnak hogy szemtelen a fia?

Mert nincs önbizalmad. A szemtől szemben is ezért nem játszik. Félsz a nyílt konfrontálódástól, mert arra lenne egyből reakció. A frusztrációt pedig nem tudod viselni.

Pedig az élet szembe fog jönni. Mindig.

Szerintem fölösleges volt ebböl ügyet csinálni, egy kamasznak jár a szája. Másrészt nem a párodnak szólt a megjegyzés, nem kell meghallania.

Mellesleg ha a párod "átkiabált neki", akkor vele is vannak bajok, értelmes ember nem kiabál, hanem normál hangnemben szól. (És akkor nem tett volna a gyerek sem megjegyzést!)

Ez igazából a szülőtől függ.

A kamasz most valószínűleg tükröt tartott, hogy a párod nem ment át szólni udvariasan, hanem átszólt, akkor ő is így reagál. A kamaszoknál nem ugyanakkor alakul ki, hogy hogyan fejezze ki a nemtetszését, hogy egyáltalán mikor kell kifejezni azt. Az ember fel van jogosítva arra, hogy felháborodjon, de egy érett ember ki tudja adni magából a nemtetszését, elmondja négyszemközt a haverjának, hogy itt a banya (amikor nem hallod) vagy beszél veled és elmondja, hogy pl az anyukájával sokat segítenek nektek és nem esett jól, hogy így szóltatok rájuk.

A szülő meg hogy hogyan reagál attól függ, hogy a fent leírtaknak melyik részével ért egyet. Hogy kamasz és majd kinövi vagy, hogy kamasz, de úgy tanulhat fegyelmet, ha tanítják.

Ez meg már az anya és a fia között egy beszélgetés, dzóval engedd el.