Hogy működik, ha TB alapon szeretnék pszichiáterhez járni?

Kérdésem az lenne, hogy:

Akihez jársz az tesz-e fel önreflektáló, elgodolkodtató kérdéseket? Ad-e olyan kérdéseket, amiket ásik találkozóra át kell elemezned önmagadban, dolgaidban stb?

Ugyanis, ha normálisan odafigyelne és értené a dolgát, akkor nem lennél itt ezen panaszokkal!

Azt se feledd: egyre kevesebb az elhivatott, a jó szakiról nem is beszélve...

Emellett szépen írnak mimden féle diagnózist, olyat is, ami nem is igaz és kapják a kesst mindezért.

Azt tudd: a gyógyszert s sokan felületes kezelésre adják, no meg ez is plusz kess nekik.

A rendes szaki csak akkor ír gyógyszert, ha megvan az út kezdete a javulás felé.

Sokaknak csak beadják, nyugtatják őket stb.

Holott normális esetben pl akkor kell elkezdeni szendi, ha az illető a tettek mezejére lép. Ehhez kell a nyugodtabb állapot, gondolkodás, cselekvőképes állapot.

S lehetne még mesélni.

A legtöbb beteg azt hiszi, oké az ahogy van... Eljárogat, kibeszéli magából a dolgokat és ugyanúgy megy tovább a mindennapokba 0 tényleges változással.

2 ismerősömmel ugyanez volt.

Amikor összefutottunk, beszélgettünk, ki-ki jött belőlük a baj.

Elmomdásuk alapján s amit láttam, apasztaltam velük kapcsolatban adtam nekik egy tippet.

Bejött... Megvolt minden gondjuk forrása.

Épp ahogy nálam is történt:

Minden vackot írtak rólam diagnózisban, de semmi se volt oké.

Otthagytam, kiidegeltek.

Idővel kapizsgálni kezdtem megannyi olvasás informálódás után...

Céltudatosan kerestem fel szakit és bingo!

Az ottani szaki csak nézett, hogy mennyire képben vagyok mindazzal a témával és hogymimden tipikus "tünetre" több példát tudtam mesélni neki, amelyeket édesanyám megerősítet a külön beszélgetéskor.

Olvass, informálódj, keress hasonló embereket, keress tünet együtteseket.

Ha pedig szimplán dolgokban változtatnod kell, merd megtenni!

Mert a szorongás, depi és társai elfajulhatnak, akár komoly fizikai gondjaid is lehetnek.

(tudom... A stressz összes tünetének 90%-át megtapasztaltam. Némelyik pedig még javulóban van. Pszichés bénulástól a refluxig sok minden.)

Ne mindent az agyturkászoktól remélj.

A TB alapú pedig rosszabb helyzetben van.

A szakirányú helyre nekem 1.5 éves volt várólista.

Egy pszichológusnnő volt akivel jól haladtunk, de egy idő után nem tudtam bemenni (szakdolgoztam) és online akartam folytatni, ő meg nem szerette volna, hogy folyanatosan online legyünk, így nem tudtunk közös megegyezésre jutni.

A másikkal akihez mentem évekkel később nem voltam megelégedve. Mindig csak elmondtam, hogy mi volt a múlt héten, nem éreztem, hogy bármit is haladtunk volna.

14-es, ha fáj egy hosszabb kifejtés és annak tagolása jelezd azoknak, akik pomt az ellenkezője miatt hisztiztek oly módon, mint te magad.

Kellemes szép napot!

Nekem ez már inkább a huszas éveim második fele, mert csúsztam egyetemen egy csomót, még most csinálom a mestert. A munkakeresés is botrányos, még mindig nincs normális munkám. Nekem a pszichológus segített, de a stresszt máig nem kezelem egészségesen, úgyhogy tanácsom az sajnos nincsen. Nagyon nehezen haladok az életemmel, mentális betegen nyilván.

Ha ez megnyugtat, nagyon nem vagy egyedül. :D Nekem több ismerősöm is szarul van.