Munkahely vs barátság? Ti hogyan álltok a szituációhoz?

Én inkább haverságnak mondanám. Munkahelyi, általános dolgokat megbeszélünk. Sokat viccelődünk, húzzuk egymás agyát. Így jobban megy az idő, mindenki vidám.

Össze viszont nem járunk. Munkahelyen kívül nem beszélgetünk.

"A barát is egy ember, a munkatárs is egy ember.

Miért zárná ki a kettő egymást?"

Nem megnyílni előttük, de megnyilvánulni eléggé nehéz és fenntartani a bizalmat, pl.; előfordult olyan, hogy a táskában kotornak. Nagyon figyelni kell, hogy magánéleti dolgokba ne tudjanak kutakodni, és személyesen sértegetni minket, mind embertársakat és nem csak mint kollégát, munkatársat.

Akkor nem tudom, vagy ti vagy én dolgogoztam rossz helyen, mert nálunk igaz hogy több munkatarsamat mar korabban is ismertem, de a tobbseggel ott talakoztam eloszor, es hosszutavon eleg jo kozosseg volt, nemcsak munka alatt, hanem utanna akár sörozes vagy egyeb program, sőt sokuknal voltam a lakásán, ahogy nalam is sok munkatarsam megfordult. Pont ugy mint barmelyik haver. Ha egy fuvar kellett vagy szekrényt cipelni, hamarabb kaptam segítséget munkatarsaktol mint mástól.

Es nem kotorasztunk egymas táskájában vagy pletykaltunk ossze vissza.

Es külföldön is tobbnyire ezt látom. Sőt igazából csak a magyaroktol hallom hogy a kettot szet kell választani.