Létezik rajtam kívül valaki, aki így szeretne élni?

2 évvel ezelőtt el voltam kirándulni a szüleimmel Balaton környékén. A táj szebb, a levegő frissebb, az emberek valami hihetetlenül közvetlenek, kedvesek MINDENKIVEL. Ott sétáltam a kutyámmal, és mindenki olyan normális volt, köszönt, mosolygott, élt. Akkor fogadtam meg, ha sok - sok év múlva is, de ilyen környezetben szeretnék élni.

A mi városunkban nem ilyenek az emberek. Beszólogatnak ok nélkül, ingerlékenyek, életuntak.

De akik szép környezetben élnek, fel vannak töltődve élettel, és ezt nem elfogultan mondom.

Ez után a 2 évvel ezelőtti kiruccanásnak köszönhetően kitaláltam, hogy menjünk el megint egy több napos kirándulásra. Ez tavaly volt.

Sikerült viszonylag olcsón egy olyan apartmant találnom, ami kb 230 méternyi magasban volt. Ez szintén Balaton környékén. A kilátás hihetetlen volt, mint egy világ nagyságnyi festmény! Rengeteget sétáltunk, a Balaton partra is lementünk kocsival (mégis csak 15 kmre volt…) és a nap végén borozgatva néztük a tájat. Ami a legérdekesebb, hogy egyetlen helybelivel futottunk össze, de vagy 40 percig el lehetett vele beszélgetni. Mondta, hogy ő nem idevalósi, de sok veszteség után (szülők halála, stb) itt talált menedéket, és ő azóta boldog. Annyira élettel teli volt. Volt egy kutyája aki játszott az enyémmel. Hogy ez miért hihetetlen? A mi városunkban elrángatják pórázon a kutyáikat az enyém mellől! A kutyáink önfeledten játszottak, mi pedig egy emberrel beszélgettünk!

Másnap felkeltem, kimentem a tájat csodálni, még a reggelit is kivittem. Az előző napi kutyus jött a kutyámhoz, és vagy másfél órán át kergetőztek. Gazdi sehol, előző nap említette hogy tanár és mennie kell korán. A kutyus viszont emlékezett ránk és eljött hozzánk, hogy a fél délelőttöt velünk töltse.

Ezután győztem bújni a szállás.hu-t és társait, hogy megint több napos kiránduláson vehessünk részt. Ősszel elvoltunk, már le sem írom milyen jó volt. 3 hét múlva megint megyünk. Aludni sem bírok, annyira várom. Az a kilátás, a közvetlen emberek, a jó levegő felbecsülhetetlen.

Ha van itt valaki, aki így él, írhatna pár sort erről. Előnyök és hátrányok.

Tisztában vagyok vele, hogy a boltok messzebb vannak, mint a városban. Azzal is, hogy a kórház vagy állatorvos megközelítése jóval időigényesebb. A hegyre feljutás esős időben nehéz.

De kárpótol, hogy a közösség összetartó. A környezet, a légkör, ugye amiket leírtam…

Nagyon sok házat néztem, de Borsod és a többi rossz hírű megyétől tartok, és nem tudom, hogy egyáltalán irracionális-e a félelmem.

Ott is szép a táj, ezért is szeretnék akár ott is lakni, csak hát az emberek miatt nem tudom jó volna-e.

Úgyhogy aki így él, mint ahogyan én szeretnék majd egyszer, elláthatna néhány jótanáccsal! A munka nem probléma, itthonról végezhető van nekünk. :)