Mi a jobb, érezni a saját traumát és fájdalmat, és beleőrülni és kiborulni, vagy elnyomni és boldognak lenni, viszont így a realitásérzékelést kiiktatva, és akár egy égő házban is úgy ülve, hogy nem számít?

Szerintem elnyomni se szabad teljesen, de napi 24 órában rajta kattogni se jó. Keress egy szakembert, hogy vele fel tudd dolgozni a traumát. Ha esetleg van legjobb barátod, öntsd ki a szíved neki, öleld meg őt. 🙂🙂 Legjobb barát nem terem minden bokorban.

Nem ismerlek kérdező, de így ismeretlenként is adnék egy baráti ölelést neked. 🤗🤗🤗

De izék vagytok.. Ezt minek kellett lepontozni, hogy megölelném kérdezőt? Lyézusom...!!!

13-as vagyok.. Nem ismerlek Téged kérdező, de Isten áldjon! 😇😇😇

Nyugi van tesó, no para.. 😊😊😉

Nem elnyomni kell, hanem feldolgozni kell. Ha elnyomod, akkor máshol vagy másképp fog kiütni.pl : pánikrohamok, szorongás stb. Vagy annyira kiégsz az elnyomásban, hogy élni sem lesz kedved, depressziós leszel. Saját magad megismerése és a traumád megismerése és feldolgozása nélkül nem lesz jobb. Én is ebben vagyok. Amúgy elég elkeserítő a helyzet, hogy mennyien tapogatóznak sötétségben, ebben a témával kapcsolatban és adnak tanácsot, úgy hogy csak még rosszabb lesz tőle a másiknak.