Csak én nem értem az ilyen emberi viselkedést?
Arra gondolok mikor valaki csapatsportol, vagy csapatsportot követ, és együtt őrjöngenek és üvöltöznek.
De kb olyan szinten, mintha feltalálták volna a rák ellenszerét vagy nyert volna a lottón.
Főleg csoportosan csinálni.
Ez olyan mikor a fényképész azt mondja, hogy "mosolyogjon mindenki!"
Annyira műnek érzem, nem valódi, megjátszott viselkedés, taszító.
Számukra ez - és a hasonló "élmények" - adnak "tartalmat" az életnek.
Nekem is fura, hogy néhány fanatikus a tengerfenékre is a kedvenc csapata után utazik és ott csinálja a műbalhét, de ettől még nem fognak megváltozni az ilyen emberek. Ha nem lenne kereslet erre, nem bohóckodnának versenyeken, pályákon - mesterségesen létrehozott, szervezett alkalmakkor - olyan emberek, akik ebből élnek. A legősibb mesterségek egyikét űző hölgyemények szolgáltatásaira sem lenne szükség, ha minden férfi képes lenne uralni az ösztöneit...
Az őrjöngés és üvöltözés az nekem sem volt soha kenyerem, de maga a csapatsport nyújtotta érzés nagyon jó. Azt a közösségi élményt, adrenalint, érzelmi hullámzást kontrollált keretek között máhol nem lehet megélni, csak a versenyzésben.
Az egészséges határ megtalálása a nehéz. Azokat az embereket, akik verekedésig mennek egy hobbi kispályás tornán, vagy randalíroznak egy vesztett meccs után, én nem tolerálom.
Ugyanakkor az "ez csak egy játék" hozzáállás lenullázza az élményt. Az egésznek az a lényege, hogy komolyan veszed, beleadsz mindent, és emiatt a siker és a közös küzdelem élménye hatalmas. Igazából sajnálom azokat, akiknek ez egész picit sem ad semmit, mert tényleg jó dologból maradnak ki.
Ez habitustól függ. Aki olyasmi típus, mint az 5-ös, hogy ilyenekre van szüksége, mint adrenalin, meg érzelmi hullámzás, annak az ilyesmi nagy dolog.
Én meg inkább olyan egykedvű vagyok, nincs igényem túl sok közösségi élményre sem, a kislétszámú összejöveteleket kedvelem. Én nem tudnék ilyen őrjöngő típus lenni, ölelegetni a másikat, stb.
Aki soha nem csapatsportolt önszántából az nem fogja ezt érteni soha. És nem is lehet neki elmagyarázni. Érd be annyival, hogy nem, nem mű, nem megjátszott, hanem igen is valódi.
Oké, nyilván, ahogy Taylor Swift csápol a super bowl-n, az nettó színészet is lehet, de elsősorban az átlagemberekre gondolva kell érteni az első két mondatot, amikor nem vesz a kamera
"ilyenekre van szüksége, mint adrenalin, meg érzelmi hullámzás, annak az ilyesmi nagy dolog"
Csak én érzek némi lenézést ebben a megfogalmazásban?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!