Hanyasra értékeled az érzelmi intelligenciádat?

Változó. Kommunikálni jól tudok, asszertívan, stb. (A barataimmal, párommal, családdal)

Viszont elég magasan van a léc nálam magammal szemben is, és mivel nekem sikerült, nem mindig tudom elfogadni, ha valaki, aki kb ugyanonnan indult mint én, nem jutott el oda, ahova akart.

Én ezt tudom, de néha kibukik belőlem, viszont fejlődök, ahogy egyre növök fel.

Valamikor szerintem tökéletes, valamikor szélsőségesen rossz az EQ-m

"Ügyelsz arra, hogy sose legyél bántó, ne sérts meg másokat."

Ez nem a maximum szint, ne is haragudj! Próbáld ki, hogy válogatsz kicsit, és azokkal vagy jó fej, akik tényleg meg is érdemlik! Nyilván vannak kivételek, gyermekednek szándékosan remélhetőleg nem taposol bele a lelkébe, akármennyire tolja fullban, de random akárkikkel a napi smalltalkon túl miért lennél kedves, amíg nem tűnik fel, hogy na, ő tényleg jó ember, mellette lehet is és kell is ember módra üzemelni, ellentétben azokkal, akik ezzel legfeljebb visszaélni tudnak, vagy legalábbis totálisan félreérteni és lenézni a jóságodért. Egy fokkal vagy kettővel intelligensebb álláspont, mint simán konformizmusból vagy megfelelési kényszerből, mezei visszautasítástól való félelemből jópofizni az arra alkalmatlanokkal is, majd újra és újra befordulni, hogy milyen emberek vannak, mégis mivel érdemelted ki, hogy semmibe vegyen, stb-stb. Gondold újra a kifejtés ezen részét szerintem!

6

pontosan, akar menjunk at a magyar politika kategoriaba, na ott aztan van szeretet meg szivecske. szerintem azt az 5 pontot a szavazasnal vigyuk le a 0 - 2 koze.

Hármast adtam magamnak, szerintem reális is.

Pár évvel ezelőtt lazán nagyobb értékre kattintottam volna, de sajnos azóta változtam, és nem feltétlenül csak jó irányba. Régen hihetetlenül empatikus és együttérző voltam, mellé naiv is, amit szépen ki is használtak. És bár az első kettő jellemző még rám, azért már korántsem annyira, mint évekkel ezelőtt. Viszont még ezek mellett is odafigyelek arra, hogy ne bántsak, ne sértsek meg másokat, ne legyek bunkó és alpári.

A stressz- és konfliktuskezelésem fejlődött az évek alatt, de még mindig nem az igazi. Az előbbi esetén nálam az első reakció a pánik volt, minden mást felülírva, ezen sikeredett javítanom, valamint már nem vagyok konfliktuskerülő sem. Még így sem állok bele mindbe, de határozottan jobb már a helyzet.

Szeretni is tudok, egyenesnek és őszintének tartom magam, meg becsületesnek, a hibáimmal is tisztában vagyok, és igyekszem rajtuk változtatni.