Akik nem szeretnek alkoholizálni azok miért nem?
Én például szeretem a tompaságot, az alkohol ízét (nem szeretek nassolni vagy édesseget enni) így minden felesleges kalória az alkoholra megy el.
Jó érzés ellazulni, és tudom hogy sokan nem szeretnek még enyhe ittasnak sem lenni. Ennek mi az oka? Nyilván az a normális, nem is azt kérdőjelezem meg, hogy “mi a baj velük” hanem hogy ők hogyan tudják magukat MINDIG józanul remekül érezni magukat.
Mert sem a tompaságot nem szeretem, sem az alkohol ízét. Nem kell mindig jól éreznünk magunkat, néha meg kell élni a rosszat is (amit ittas állapotban is megélünk ugyanúgy).
Eleve sokat segít ha az embernek van hobbija, céljai. A legtöbb alkoholista leginkább csak unalmában iszik amíg függővé nem válik.
Nem kellemes számomra az alkohol hatása. Nincs kellemes tompaság. Egyébként annyira érzékeny a gyomrom, hogy be sem tudnék rúgni, mert előbb hánynám ki (pedig egyetem alatt volt, hogy csakis azért ittam, ha rossz volt a kedvem)..
Ráadásul elég sok rossz érzés köt hozzá: a családomban rengeteg alkoholista volt, apám 52 évesen halt meg. Mióta a kevenc youtuberem alkoholizmusba belehalt, úgy döntöttem, hogy én már többet nem iszom. Nem is hiányzik.
Elég nagy alkesz voltam egy jó pár évig így a húszas éveimben, istentelen mennyiségű cefrét megittunk.
Aztán valahogy már nem úgy bírtam mint régen, a másnapjaim is kezdtek sokkal szarabbak lenni, akár 2-3 napig is eltartani, a fizikai tünetek mellé még egy ilyen depressziós hangulat is betársult a másnapokra, aztán ez már így annyira nem feküdt a számomra hogy szépen ráhagytam az egészet.
Egyszerűen ma már nem ér meg nekem egy ilyen alkoholmámoros hangulat este több napi produktivitástalan másnapos haldoklást. Inkább teázok vagy iszok valami üdítőt, esetleg egy 0%-os sört, és akkor tudom hogy másnap is fogok tudni még akár mit csinálni, amihez kedvem van, ami boldoggá tesz, nem csak k*rva szarul és depressziósan heverészni azon merengve, hogy na miért kellett már megint ennyire beb*szni.
Minden alkoholos italnak amit valaha próbáltam borzalmas íze volt.
A krémlikőrök finomak lennének - alkohol nélkül! Az mindent elbsz
Mindig is furcsálltam azt a hozzáállást, hogy másnapos lesz valaki és ez elrettenti az ivászattól.
Én életemben először 12 éves koromban lenyúltam egy üveg bort a szüleimtől, mivel folyton vidámnak láttam a papámat a piától, és szerettem volna olyan boldog lenni mint ő…
Miután elvettem a szüleimtől, úgy megittam, mint sportoló a vizet… de tényleg, szerintem 7 percbe telt összesen a 7,5 dl bor.
Utána jókedvem lett, örültem mindennek, úgy mint még soha. Tudni illik én nekem mindig kudarcba fulladt az előtt minden, állandó pánikrohammal küzdöttem és féltem az emberektől. Pszichológus pszichiáterhez irányított és gyógyszereztek is, de sohasem értem el azt a fajta megnyugvást amit az alkohol okozott. Szóval benyakaltam első alkalommal a bort, de nem lettem tőle rosszul. Miért nem???
Mondanám, hogy alkohol nélkül könnyebb volna, de úgy vagyok vele, hogy nagyon sok ember öngyilkos lett volna már a kudarcok miatt, így pedig van átmeneti megoldás naponta, ami megnyugtatja és motiválja őket. Nem jó ez így
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!