Az mitől lehet, hogy lányként jobban érzem magam lányok társaságában, a fiúk mellett, meg feszélyezve érzem magam, meg sokkal gyanakvóbb is leszek?

Egyszerűen nem tudom, hogy hogyan kellene viselkednem mellettük, mennyit vesznek szimplán barátságosságnak és mi számít nekük már annak a kategóriának, hogy valamit akarsz tőlük

Azt még próbálom leküzdeni magamban, hogy egyszerűen kényelmetlenül érzem magam, ha a közelemben vannak, de nem merek barátságos, vagy kedves lenni, mert félek, hogy közeledésnek veszik, azt meg nagyon nem szeretném. Szóval a fiúk elkönyvelnek beképzeltnek, meg egoistának, vagy sznobnak, amiért kerülöm a társaságukat, vagy szimplán ignorálom. A legkissebb mértékben sincs bennem utálat, vagy bármi a férfiak iránt, sőt, sokakat az osztályban viccesnek meg jófejnek találok és mielőtt elkezdené valaki, nem vagyok meleg és nincs semmi baj az önértékelésemmel és a az énképemmel, félreértés ne essék, nem zavarban vagyok fiúk mellett, hanem egy aoutomatikis ridegség jön rám, rosszindulat feltételezése nelkül, és nem tudom mit kellene mondjak vagy ilyesmi