Miért nem szeretik a fiatalok manapság az igényes zenéket?
Nyilván ez a kérdésem el lesz könyvelve általánosításnak, de ha jobban megnézzük, van alapja. Az osztálytársaim szinte mind ezeket az undorító, káromkodós rap számokat hallgatják, vagy az idétlen, semmitmondó popelőadók valamelyikét. Én nem akarom leszólni senkinek sem a zenei ízlését, de nem hiszem, hogy örökké káromkodós zenét kéne hallgatniuk, még ha ettől menőnek is hiszik magukat. A hiphop nagyon nem az én stílusom, de nyilván ebben a műfajban is van igényes alkotás, de valahogy nem az ilyet preferálják. Most nem magamat akarom fényezni, de én tudatosan keresem az igényes számokat, ezért már vagy 5-6 éve csak retro előadókat hallgatok, emiatt is kinéznek a többiek egy kicsit. Külföldi előadók közül a kedvenceim: Elvis Presley, The Beatles, The Rolling Stones, Led Zeppelin, The Beach Boys, Del Shannon, Bee Gees, ABBA, Silver Convention, de néha egy-egy Modern Talking szám is jöhet. A magyar előadókat se hagyjuk ki, ezek közül az Illés-Omega-Metro hármas, ami nálam nagyon ütött, de kedvenceim még: Komár László, Máté Péter, Zorán, Gemini együttes, Edda művek, Bikini, Karthago, KFT.
A fentebb említett előadók sokat letettek az asztalra, ugyanez nem mondható el a mai, felkapott popsztárocskákról, akiket majdhogynem isteni státuszba emel a fiatal rajongótábor.
A kérdésem nem provokáció, úgyhogy normális válaszokat kérek, nem akartam senkit sem megbántani!
Hagyjuk már. A saját korukban ezek ugyanolyan hirtelen felkapott sztárocskák voltak, mint most pár előadó, stílusban sem volt mind egyedi, ha akkor élnél, akkor meg ezekre fujjognál és 50-es évekbeli zenéket hallgatnál inkább.
Most ezzel nyilván nem a Lmen Prala meg hasonlókat védem, hogy az mennyire minőségi zene, de teljesen normális jelenség, hogy emberek az adott kor zenéjét hallgatják és szeretik. Az, hogy miért káromkodós szart hallgatnak, nem tudom, mert ők ilyenek, nyilván a 80-as években sem mindenki Beatlest hallgatott, akkor is voltak gondolom szar előadók, akiket sokan szerettek, aztán ezek eltűntek a süllyesztőbe, a mai előadók közül is lesz, akit még 20 év múlva hallgatnak, a többit meg nem.
Jókai regényeiben többször megemlíti az "operát fütyülö" igénytelen fiatalokat - ma meg az opera mint müfaj kifejezetten komoly, igényes zene - szóval az mindig az adott korszaktól függ, mi számít klasszikusnak és mi a "mai zenének", ami ellen azu idösebbek (meg a begyepesedettebbek) tiltakoznak.
A "káromkodós, trágár" zenéknek meg éppen az a "lényege", hogy az idöseket lehet vele pukkasztgatni.
A többiekkel egyet értek, annyit tennék hozzá, hogy mi az hogy semmit mondó pop sztárocskák? Ahogy a többiek is mondták régen azok se voltak többek, akiket felsoroltál. De ez a kijelentésed tipikus ellenérv mondat.
Vannak olyan (akkor már maradjunk ennél a műfajnál) pop zenék, amiknek van jelentés tartalma, és értékes.
De sokan nem istenítik az énekeseket sőt, én még senkit nem láttam, hogy az égbe magasztalta volna kedvenc előadóját/együttesét. Egyszer fel is tettem ide egy kérdést, hogy az emberek szokták-e követni a hírességek magán életét, vagy csak a munkásságuk érdekli őket. Mivel a Tv tele van hírességek magán életével kapcsolatos dolgokkal. De kiderült (akik odakommenteltek azok) egyikük se követi a magán életét, csak a munkásságát. És nem is istenítik.
Az a korosztály vagyok, aki ezekben nőtt fel, és azt kell, hogy mondjam, az általad felsoroltak között vannak nagyon jó, és extrém rossz dolgok is. Abszolút évszámra mész, nem minőségre. Úgy tűnik, hogy a kérdésed inkább kognitív disszonanciára épül, úgymond a szokásos "zenei elitizmus".
Próbálod magad felsőbbrendűnek érezni azáltal, hogy te nem a többséget követed. Tök ugyanez megvan a hipsztereknél, a metálosaknál, a komoly zenét hallgatóknál, a jazz rajongóknál, a a blues híveinél stb. Tök mindegy, csak ne legyen "mélynsztrím", és máris fényezhetjük magunkat, mert "különbek" vagyunk a sok "birkánál".
Attól hogy valami retró még nem lesz egyből "igényes".
Ezek között a retró előadók között is bőven voltak olyanok akik a maguk idejében igénytelennek számítottak vagy éppen túl populárisnak vagy lázadónak.
"Nem akarom senkinek leszólni az ízlését"... "Nem magamat akarom fényezni"- pedig pontosan ezt teszed, Kérdező.
Egyébként ízlésről nem vitatkozunk. Az osztálytársaid azt hallgatnak, amit akarnak - és te is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!