Hogyan viselkedhetnék végre úgy, mint egy felnőtt 27 éves nő?

Nemsokára betöltöm a 27-et, viszont nagyon nem nézek ki annyinak. Mindenki 16-nak, 18-nak néz. A személyit is el szokták kérni, ha veszek alkoholt. Azt mondják később ennek örülni fogok, de kétlem, hisz nem akarnak velem ismerkedni a velem egykorú, meg idősebb férfiak, mivel olyan kislányosan nézek ki. Ruhákat olyanokat hordok, amik az ízlésem, de nem gyerekesek. Azért azt elmondhatom, hogy visszafogottan öltözködök, mert habár nagy mellem van, de sose rakom ki, haspólót se veszek fel, se olyan rövid nadrágot, amiből már majdnem kint van a seggem. Cicanadrágot nem hordok, csak olyan hosszú felsővel, ami leér a fenekem alá. Szoktam elegánsan is, de full lazán is öltözködni. Nem tudom baj-e, de nagyon szeretek hülyéskedni. Múltkor beszélgettem egy fiú barátommal, aztán csatlakozott még 5 fiú haverja, akikkel olyan szinten elhülyültünk, hogy mondogatták mennyire bírnak, milyen jó humorom van, örültek, hogy megismerhettek, stb. Munkahelyemen is jól elhülyéskedek kollégámmal, meg a főnököm férjvel. Szóval aki csak velem van, az mindig nevet sokat. Viszont ott vagyok a bajban, ha szükségük van rám a barátaimnak, lelkizek velük, tanácsot adok, mindig ott vagyok nekik. Tudok komoly is lenni, néha meg is ilyednek, hogy valami baj van-e, mert olyan komoly vagyok. Egyébként van bipoláris zavarom. Amit még nem szeretek, az az, hogy mindenkinek olyan kis aranyos vagyok. Sokat mosolygok, és cukinak találják a mosolyomat, mert sokan mondják, hogy olyankor a szemem is mosolyog. Eddig akárhány barátom volt, mind megjegyezte, hogy milyen kis aranyos vagyok, de ennek már nem örülök. Akkor még jól esett, de azt akarom végre, hogy felnőttként tekincsenek rám. Leginkább azt tapasztalom, hogy az idősebb, 40 év körülieknek jövök be. Egyszer randiztam egy 42 évessel, de annyira nem volt az esetem. Ennyire azért nem akarok idős társat. Szeretek önfeledten táncolni, énekelni, ugrálni a szobámban a kedvenc számaimra. Buliba sose voltam még, mert mások előtt nem vagyok annyira önmagam ilyen téren. Egyébként kényes nem vagyok, nem is bírom az olyan társaságot, ahol kényeskednek a lányok. Sminkelni szeretek (szemöldök, szemhéjtus, korrektor a szem alá és ennyi), hajam full göndör, de 10 éven át vasalam, most viszont leraktam a vasalót egy ideig, és természetesen hordom, amivel még kislányosabbnak látom az arcom. Család, barátok mondják, hogy gyönyörű vagyok ezzel a hajjal, ne vasaljam stb. Önbizalmam kb nulla. Egyedül akkor volt, mikor kontaktlencsért hordtam, és vasaltam a hajam. Akkor volt némi önbizalmam, azonban nem akarok havonta költeni kontaktlencsére, így visszatértem a szemüveghez. Már tavaly megfogadtam, hogy 27 éves koromra végre megkomolyodok, de mindig megfeledkezek erről. Mit tanácsoltok?