Hölgyek/lányok, tudnátok kapcsolatban lenni velem? Nem tudom eldönteni, hogy jó, vagy rossz ember vagyok.
Az imént azon filozofáltam, hogy a jó tulajdonságaim ellenére valószínűleg nehéz velem kapcsolatban lenni.
A jó tulajdonságaim, hogy sok területen fejezem a ki szeretetemet, szerelmemet: tényleg odafigyelek a partnerem érzelmeire, gondolataira, minden apróság érdekel, ezért mindent meg lehet velem beszélni, mindenben partner vagyok, szóval olyan vagyok, mint egy legjobb barát, aki mindenben támogatja a társát. Élvezem, ha testileg kényeztetem: elkezdve az arcmasszásztól, kozmetikai arckezeléstől, teljes testmasszázstól a szexuális kényeztetésig (amit akár 1 óráig is képes vagyok csinálni, hogy jól érezze magát). Folyton meghívom valamire, nem okoz gondot állni a számlákat, mert önzetlen vagyok. Az elmúlt 1 évben megajándékoztam 3 különleges úttal és egy értékes órával egy ausztriai város legnívósabb órás boltjában.
Viszont közben nagyon maximalista vagyok és a hiperérzékénységem miatt minden apróságot észreveszek. Ha valami baja van, rögtön látom és próbálok neki segíteni, hogy jobban legyen, mert nem tudom elfogadni, hogy ok nélkül pl. szeszélyes velem: de azt sem bírom tolerálni, ha csak a mikro arckifejezéseivel mutatja ki. Így a "segítségem", hogy oldjuk meg a problémát konfliktushoz vezet. Éles kritikákkal illetem, ha "nem normálisan" viselkedik, szóval gyepálom szegényt. Úgy érzem, hogy nagyon magas szintet nyújtok neki, ezért valószínáleg tudatalatt elvárom, hogy ő is makulátlanul viselkedjen - de ez persze illúzió és nem létezik...
Szóval értitek? Nagyon szerető, törődő és odaadó vagyok, de ugyanakkor túl maximalista és túl érzékeny is, amivel nehéz együttélni.
Azon is gondolkoztam, hogy el kellene hagynom őt közel 10 év kapcsolat után, hogy megmentsem az életét tőlem...
"Ha valami baja van, rögtön látom és próbálok neki segíteni, hogy jobban legyen, mert nem tudom elfogadni, hogy ok nélkül pl. szeszélyes velem: de azt sem bírom tolerálni, ha csak a mikro arckifejezéseivel mutatja ki. "
Olyan lehetsz, mint az úttörő, aki akkor is átsegíti a vak bácsit a zebrán, ha nem is akar átmenni. Ha te úgy gondolod, valami baja van, -akkor is, ha semmi baja nincs - akkor addig szekálod, amíg tényleg fel nem bosszantod vele. A harmadik ilyen esetnél elzavarnálak a bánatos 3,14csába.
Nekem pl. nincs igényem masszázsokra, arckezelésekre, 1 órás menetekre, drága órákra vagy kirándulásokra, vagy bármi finanszírozására. Ha kell valami, azt megteremtem magamnak és erre büszke is vagyok. Tehát ha ezeket nem tartom értéknek, ígyx nem számítanak pozitívumnak, mi marad? Az, hogy *elvileg* mindent meg lehet veled beszélni, meg hogy odafigyelsz rám - ez így tök jó lenne (meg alap elvárás) - de utána ezt teljesen megcáfolod a második bekezdéseddel.
Hogyan figyelsz rám oda, ha folyamatosan cseszegetsz, kritizálsz, ha eldöntöd helyettem, hogy nekem mit kéne éreznem, hogyan kéne viselkednem? Ez a kettő hogyan fér meg egymás mellett a fejedben?
#5, köszönöm a válaszodat!
Jogos a kérdésed...
"Hogyan figyelsz rám oda, ha folyamatosan cseszegetsz, kritizálsz..."
Ez úgy alakult ki, hogy a barátnőm folyton kritizálz, minden baj volt, sosem voltam elég jó. Szóval változtattam magamon: kigyúrtam magam, elkezdtem keményen tanulni és dolgozni és megszületett egy új verzióm, aki sokkal élesebb elméjű, fitt és egyre-egyre tehetősebb. És ez az új verzióm nem tűri a gyenge magatartást, viselkedésmódot.
Tudom, hogy nem tökéletes semmi, de akkor is nagyon zavar a diszharmónia és ha valami nem logikus, "tikkelek", fusztrált leszek és nem bírom elengedni a dolgot.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!