Mit gondoltok egy ilyen emberről, aki ennyi idősen ilyen mértékben másokra támaszkodik?
Az egyik barátomról van szó, aki 23 éves (velem egyidős).
Mindketten 2020-ban érettségiztünk, gimnáziumban osztálytársak voltunk, ott is alakult ki köztünk a barátság.
2020 óta ő konkrétan csak teng-leng, a szüleivel tartatja el magát.
Az édesapja külföldön gürcöl, hogy a családnak mindene meglegyen, ő ezt mégsem becsüli, mások előtt úgy állítja be, mintha az apja egy rossz ember lenne.
Több egyetemi szakot is otthagyott már, konkrétan semmiben sincs kitartása, dolgozni is csak nagyon rövid ideig képes, és általában azzal hozakodik elő ilyenkor, hogy őt bántják a munkahelyen, így adva felmentést saját magának.
Van egy párja, akivel Budapesten lakik albérletben, természetesen az ő részét szintén a szülei (leginkább az apja) fizetik.
A fent említett tények ellenére a lány most azt vette a fejébe, hogy gyereket kellene vállalnia, úgy hogy a párját már többször (legutóbb szeptemberben) el akarta hagyni.
#9 Mit szeretnék csinálni, hogy a szüleimmel tartassam el magam, és életképtelenkedjek 23 évesen?😂 Hidd el ennél több reménységem van.
Ezerszer előrébb tartok, mint Ő, vele cserélnék a legkevésbé élethelyzetet.
Gondolom itt sokan magukra ismertek a 20-as korosztályból, aztán a kis egójuk nem tudja elviselni, hogy más kifejezi az az iránti véleményét, hogy ez nem teljesen van rendben.
#8 A debil kifejezés illőbb volna egy olyan személyre, akitől az értelmi szintjénél fogva csak arra telik, hogy mindenféle egyéb kifejtés nélkül annyit hányjon egy kérdés alá, hogy "k.rvára magasról leszarom."
Gondolom Te sem vagy a legélesebb kés a fiókban, csak akkor legalább már ne sértegetnél mást a szellemi képességeire vonatkozóan, ha közben te vagy végeláthatatlanul retardált.
#10 Kinek teregettem ki az életét?
A kérdés teljesen anonim, nem tartalmaz semmilyen egyéb ismertetőjelet, arról, akiről szól.
Másrészt semmi olyan jellegű információt nem írtam le, amely ne lenne köztudott az Ő életéről.
Abban viszont igazad van, hogy nem vagyunk barátok, én egyéb okból már nem tartom őt annak, mert egy önző ember, aki csak a saját sebeit nyalogatja, mindenki mást csak kihasznál.
Ha másképpen megfogalmazva, vagy az Ő nevében tettem volna fel a kérdést, akkor most kapnám az ívet, hogy "milyen egy élősködő retek vagy, stb."
Miféle barát vagy te? Hát empátia nem sok szorult beléd.
Mielőtt a kérdésed kiírtad, előtte leülhettél volna vele mélyebben elbeszélgetni a dolgokról, aztán majd utána ítélkezz, ne vaktában.
Picit régebbi magamra ismertem a lányban. Biztos vannak, akik rólam is azt mondták hogy fúj, életképtelen...Sőt, szemtől szemben is volt egy két okostojás, aki teljesen ismeretlenül (csak kollégák voltak) megállapították ránézésre, súly, magasság, hajszín alapján, hogy el voltam kényeztetve 🤣🤣🤣
Én... Aki egy fürdőszoba nélküli tanyán nőttem fel, szerény körülmények között, egyetlen szülővel, akinek az ideje nagy részét a saját problémái kötötték le és az alkohol. Volt fejem fölött fedél, volt mit ennem, rendes ruháim meg minden alapvető ami kell, csak kb teljesen egyedül nőttem fel. És felnőtt koromban ahelyett hogy dolgoztam és továbbtanultam volna, pánikbetegen gubbasztottam otthon és éjjel nappal felügyeltem a nyugdíjasan egyre mélyebb alkoholizmusba, majd leépülésbe sodródó anyámat, mert esett bukott ha épp úgy adódott, vagy nyitva hagyta az ajtókat, tűzhelyen az ételt és szépen elaludt. Semmi gond, hogy kiszökött a gyerek, mert nem figyelte a rábízott unokát. A házat majdnem felgyújtotta...
Mikor meghalt, 40 körül voltam.
Rettenetes lemaradásokat kell bepótolnom az életben és senki kívülálló nem érti. Mert ők csak egy kifelé mártírnak tűnő anyát láttak és egy kis élősködő hisztérikát, aki ok nélkül bántja anyucit és nem dóógozik...
Vaktában ítélkezők kedvéért írtam csak le a történetem dióhéjban. Egy dolog, mit látsz kívülállóként. De 99%-ban minden viselkedésnek megvan az maga oka, megvan a háttere.
Szerintem Kérdező, te csak szimplán irigy vagy rá, mert ő szabad életet él, nem kell dolgoznia és miért is ne használja ezt ki, ha van rá lehetősége??
Majd ha neki ez véget ér, akkor majd megtalálja az utat a megélhetéshez, addig neki így jó, ő tudja ezt és nem te.
Ne hasonlítsd magadhoz mások életét.
#15 .
Abban igazad van, hogy nem érdemes a saját életemmel összehasonlítani, csak nem értem, hogy miért teszi ez saját magával, amikor többre is képes volna. Én már próbáltam többször jobb irányba terelni, de folyamatosan ugyanabban a spirálban tekereg, és ez nagyon nem vezet jófelé.
Az emberek nem egyforma tempóban és módon fejlődnek. Ahogy nem egyformák az előzmények sem.
Sokszor nagyon nehéz megtalálni azt a módot, amivel kihúzhatod a másikat egy (szerinted) negatív spirálból. Ehez a az is kell, hogy ő maga is felismerje, hogy a jelenlegi helyzet nem feltétlenül jó.
Néha sajnos a legjobb szándékkal sem tudjuk megakadályozni, hogy a másik elessen és úgy jöjjön rá valamire, a maga kárán. Most azt tudod tenni, hogy próbálod más módon megközelíteni felé ezt a témát, vagy ráhagyod. Ha neked ezzel nem okoz kárt, akkor ne zavarjon.
#18 Tudom, hogy ezzel nem okoz vele kárt nekem, de mégis valahogyan frusztrál az, amit tesz magával, mert ő maga sem boldog ebben a helyzetben.
Elismerem, hogy nem voltak túl szépek azok a kulcsszavak, amiket leírtam, akkor elég dühös voltam rá, de azóta lehiggadtam.
Mindenesetre annyit tudok tenni, hogy nem szólok bele az életébe, talán idővel rájön, hogy nem jó úton halad.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!