Miért élek? Mi értelme van ennek az egésznek?

23 éves vagyok, felsorolom a problémákat:

- nem értek semmihez, érettségim van

- nincs munkám, jelenleg eltartott vagyok

- személyes kapcsolataim száma nulla, egy barátom sem maradt

- sosem voltam népszerű, már az óvodában sem kedveltek, az iskolákban végig feketebárány szerepet töltöttem be, utálak a diákok és a tanárok nagy része is, pedig nem ártottam senkinek

- általában úgy megutálnak az emberek hogy semmi rosszat nem teszek ellenük

- nem vagyok szép, amikor sportos és erős voltam, akkor is keresztülnéztek rajtam a lányok, kivétel nélkül, mintha nem is léteznék

- a beszélgetéseket szinte mindig nekem kell kezdeményezni

- anyámtól nem kaptam szeretetet, sem ölelést, de anyatejjel alkoholt azt igen, ezért 2 év alatt eljutottam arra a szintre, ahova egy átlagos alkoholista 10 év alatt jut el

- a szüleim alkoholisták, és szintén rakás szerencsétlenségek, család fekete bárányai, nem kívánatosak a család többi tagjánál, amit meg is értek

- a szüleim érzelmi zsarolással érték el azt hogy jól teljesítsek az iskolában, és emiatt jelentkeztem főiskolára, amit még nem fejeztembe.

De hiába, mert nem érdekel az, amit tanulok, úgy érzem hogy sosem éltem a saját életemet, nincsenek önálló terveim

A felsorolt indokok miatt teljesen feleslgesesnek érzem magam ebben az életben, egyre többet gondolkodom az öngyilkosságon mert sokkal egyszerűbb lenne nekem is, meg mindenkinek.