A szavak vagy a tettek sebeznek benneteket jobban?

A szavak mélyebb nyomot hagynak.Akár meggondolva, akár felelőtlen odavetve hangzanak el...

Nemhiába mondják,hogy a kilőtt nyilat és a kimondott szót nem lehet visszavonni...

Is, is.

Sokat számít ki, mikor s milyen körülmények között mondja, teszi.

Leginkább az sebez, ha nem sikerül őket helyükre tenni, megfelelően feldolgozni.

Érdemes minden ilyet alaposan átgondolni (még jobb, ha pszichológussal át tudod beszélni), mennyi valóság alapja van, mennyiben szól rólad, mennyire kell neked foglalkozni vele és mit kell vele kezdened, hogy hasznodra váljon a nem feltétlenül jól közölt visszajelzés. Mennyiben szól a másik ember saját problémáiról és te hogyan tudod kezelni, feldolgozni azt, hogy a saját dolgait megpróbálja rád vetíteni.

Engem a szavak jobban sebeznek.

Már csak azért is, mert bárki bármit mond, ha csak egy szót is, azt képes vagyok magamra venni. Addig formálom, alakítom a fejemben, amíg rossz indulatú jelentést nem gyártok neki.

Ez a sok átélt trauma miatt van, és a dús fantáziám miatt. De szerencsére mára már "leszoktam" erről. Ehhez egy új közösség kellett.

A tettekkel pedig úgy vagyok, hogy nem annyira fájnak. Amit leírtál azt inkább a szóhoz sorolnám, mert a szájával ígérte meg. Persze megértem, ha a tettekhez sorolod.

Régen egy volt osztálytársam még alsóban a cuccomat a kukába tette. Még sem fájt annyira ez a cselekedet, mint mikor mások rossz véleményt tesznek rólam. Bár általában csak én találom ki, hogy most biztos rosszat gondol rólam.