Az emberek miért szokták ítélni az életképteleneket? Miért nem segítenek rajtuk? Mi van ha az ítélkező nem életképtelenek hasonló sorsra jutnak? Akkor rajtuk kifog segíteni?

Azok, akik úgy életképtelenek, hogy közben életképesek lehetnének, nem értenek a szóból.

Azokat pedig nem ítéli el senki, akik valóban betegek /életképtelenek.

A magyarral az a baj, hogy ugat mindenkire, hogy: "Mennyé dóóógozni!".

Aztán ha valaki dolgozik, akkor meg azért ugat, mert szerinte a xarul dolgozik, bezzeg ő a munka hősse-királya.

Nagy baj van ebben a társadalomban.

Egy kívülről ítélkező nem feltétlen nézi az egyéb körülményt, így mindenkit leugat a magyar. Nem feltétlen fog segíteni azon a nép, aki rászolrulna, merthisz meg lett mondva, hogy: munkaalapú társadalom van, meghogy nemhagyunk senkit az út szélén, meg előe megyünk, nem hátra, ami nagy mértékben csak csacsi pofázás.

Azok, akik nem feltétlen gondolnak bele, hogy velük is bármi történhet, ők általába "tutira" mennek: gyorshajtás, balesetezés, verekedés, stb.

Annyira unom már pl. amikor itt felteszik, hogy jaj, X, y éves vagyok, nem éltem semmit, mindjárt 30 vagyok, se párkapcsolat, se semmi, most mit csináljak? Erre írom, hogy változtasson eddigi életvitelén, keressen hobbikat ha van fel nem dolgozott traumák, akkor menjen pszichológushoz..és mindig felteszem a költői kérdést: mit tesz azért, hogy az élete jobb legyen? K..rva nagy a csend erre és csak folytatja tovább az önsajnáltást.

Na, ilyen az életképtelen, aki meg is érdemli a további szenvedést, amit csak saját magának okoz. Az ilyet nem sajnálom. Ők nem érdemelnek jobbat, többet, mert arra nem képesek, hogy felemeljék a seggüket és változtassanak.

Kérdező, én rávetem, mivel tudom, hogy a saját életemért egyedül csak én vagyok a felelős. Ha valamit elrontok, arról én tehetek. Ha valami nem tetszik, és jobbat szeretnék, akkor azért tennem kell. A sírással, önsajnáltatással nem oldódik meg a problémám és semmi egyéb se.

Nekem is volt nagyon mély fájdalmam, de talpra álltam, nem sajnáltattam magam.