Manapság sok embernek életében miért élvez nagyobb prioritás a pillanatnyi örömszerzési források hajkurászása ?

Azért, mert az instant kielégülések világát éljük.

Meg akarsz nézni egy filmet? Nem kell műsorújságot lapoznod meg csekkolni a mozikat. Felmész a netre és megnézed.

Venni akarsz valamit? Felmész az Amazonra, másnap ott van, még csak ki sem kell tenned a lábad a házból.

Éppen csajozni/pasizni akarsz? Letöltöd a Tindert, aztán húzgálod jobbra-balra az embereket, nem kell kiöltöznöd, nem kell a szociális hiányosságaiddal megküzdened valaki előtt.

Ellenben minden ami egyébként valóban értékes, az melós, és ettől már elszoktak az emberek.

Gondolj csak a bizalomra, akár munkahelyen is. Az nem csettintésre alakul ki. Attól mert éppenséggel Instagramon van 10 ezer követőd, a való világban senki nem fog a lábaid előtt heverni. A bizalom lassan alakul ki, időigényes, sokszor még talán dolgozni is kell rajta.

A 20 évesek olyan házban vagy még jobban akarnak élni már huszonévesen, mint a szüleik. Csak azt felejtik el, hogy a szüleik azt egy egész életen át építették/szépítették, mire 50 éves korukra kész lett.

Tehát ma már mindent megkapsz és elérsz egy csettintésre, de a valójában fontos és lényeges dolgokat éppenséggel nem, mert az melós, az áldozatokat kíván és időt.

Egy kicsit hosszú lesz, de megpróbálom röviden össszefoglalni.

Mert ez a társadalom rengeteg stresszt rak az emberekre. És kell valami amivel egy kicsit is boldogabbak lesznek. Ekkor elé tolja az embernek a drogokat, italokat, cigiket, (amiket reklámoz is) és hajszolja be a pénzt az emberek egészségére fittyet hányva. Szokták mondani, hogy a csoki boldogsághormonokat (dopamin) szabadít fel az agyban, ez igaz. A csokin kívül még a drogok, cigi, alkohol, vásárlás. De a sportolás is, a társaság, beszélgetés, zene hallgatás, hobbi, pihenés, főzés stb. Viszont a drogok ( a cigi és az ital is) olyan szinten megnövelik a dopamin szintet az agyban hogy a normális termelése felborul és csak egy idő után tud visszaállni az eredeti egészséges formájába, ezért mindig kell valami amitől olyan jól érzi magát az ember, mint amikor ittas volt, drogozott, ami extrémen megnövelte a dopamin szintet. Kell egy kis idő mire leszokik az ember, keres egy hobbit, társaságot, elkezd sportolni, szóval próbálja visszaállítani a természetes szintjére. Ez mind úgy lehetséges ha együtt érzően áll magához az ember, bíztatja magát, megdícséri magát, hogy idáig eljutott, és nem ostorozza magát. Mindannyian függünk valamitől, csak nem mindegy hogy egészségest dolgotól vagy egészségtelentől. Amikor valaki ittas és felszabadultságot érez, úgy akar érezni mint minden embernek kéne éreznie, felszabadultnak. De ez a mai társadalomban odafigyelés nélkül elég nehéz. Ekkor jönnek be a betegségek, pl a rák, ami többségben a nagy mindennapi stressz következménye.

Ha érdekel tudom ajánlani Máté Gábor előadását, a társadalomról, drogokról, a youtubeon vannak fent, szerintem egy hallgatást nagyon megér, ő ezekről beszél.

Mert az emberek nagy része manapság dopaminfüggő, és ez szétcseszi az idegpályákat és fizikailag képtelenek hosszabb távú tervekre koncentrálni. Előző 1-2 válaszoló kifejtette. Régebben, amikor még nem volt ennyi dolog, maximum az alkohol, de arra ugye ma sem függ rá mindenki, de régen kevés dolog volt, ami azonnali kielégülést ad az agynak, ezért tudták élvezni az emberek azokat a dolgokat is (vagy legalábbis nem unták el az életüket kettő perc után), amik melósak voltak és később lett csak eredménye.

Csináltak egy kísérletet (talán nikotin vagy drogfüggőkkel, nem tudom, melyik volt, de azt hiszem csak nikotin, és nem függő emberekkel), hogy a két csoportnak felajánlották, hogy most kapnak kevesebb összeget azonnal, vagy x idő múlva kapnak egy nagyobb összeget. A nem függők között sokkal többen választották a későbbi, de nagyobb összeget, a függők meg az azonnali, de kevesebbet választották többnyire.

De teljesen mindegy, hogy mitől függsz, szer, mobiltelefon, Tiktok, ilyen szempontból ugyanolyan hatással van az agyadra mind, hogy nem fogsz hosszútávú összefüggésekben gondolkodni és ezt csak idővel lehet visszaállítani, talán egy hónap detox után regenerálódik az agy úgy, hogy már a kevésbé intenzív élményeket is tudod értékelni, de ugye itt nem csak a cigiről kellene lemondani, hanem se telefon, se filmek, se zene, szóval mindenről, ami ilyen figyelemelterelő dolog.

A technikai és kulturális fejlődés ellenére az ember agya biológiailag még mindig "ősember" agy. Azokban az időkben nem volt szükség a hosszútávú tervezésre, az ember evett, aludt és szaporodott, ha jött a medve elszaladt, vagy előkapta a husángot, ott és akkor. A jövő teendőit elég volt néhány napra előre átgondolni. Ezt az örökséget visszük mi is magunkkal, és takarékosságból gyakran használjuk is.

Az ember agya kényelmesen néhány hónapra tud előre tervezni ma is. Folyton gondolkodni macerás és energiaigényes. Ezért nem kalkulál a dohányos pl. a tüdőrák nyilvánvaló kockázatával: az időben túl távol van a lehetőség, míg a dohányzás kellemes élménye közel.

Akik "lustasággal" vádolják a kort, azoknak nincs igazuk. Annak van igaza, aki a kiszámíthatóság, a jövő hiányát okolja. Ez az utóbbi évtizedekben teljesen elveszett, folyamatosan visszaesés van és olyan válságok, amikkel nem tudunk mit kezdeni. Ergo nem lehet hosszútávra tervezni, fingunk sincs, milyen lesz a világ egy évtized múlva, a következő évtizedekben várhatóan be fog ütni az ökológiai összeomlás, a munkahely ebben a neoliberálisan kapitalista világban egyik napról a másikra megszűnhet, a szociális ellátórendszer leépült, így a lakhatás sincs biztosítva... stb.

Aki hosszútávon próbál tervezni, az nem előrelátó, hanem vakmerő. Marad a carpe diem.

A legtöbb embert az sarkallja erre a szemléletre, hogy amíg másoknak járnak dolgok, illetve megtehetik természetesen azt a bizonyos dolgot büntetlenül, addig úgy tekintenek a dologra, hogy ők sem fognak lemondani róla.

Nagyjából ez működik az emberekben, - hogy "Vagyok olyan ember, mint x vagy y!". Nem fog lemondani olyan dolgokról, amelyek másoknak is elérhetőek.

Itt vérzik korunk politikusainak szemlélete is:

Tiltanak, törvényeket, határozatokat hoznak, miközben önmagukat mentik fel az élet számukra kellemetlen hatásai alól és ezt az életvitelt természetesnek, járandóságnak veszik. Aki hangot ad nyíltan annak, hogy ezt nehezményezi, az ellen pedig gyűlöletet keltenek.

Milyen befektetés?

30-40 év munkával nem lehet elérni azt, amit más ingyen kap.

Az a hülye, aki robotol.

Fogyasztói társadalom. Ez ömlik az emberekre mindenhonnan.

Csak nagyon leegyszerűsítve, mondj egy olyan tv műsort vagy bármit, ami arra van felépítve, hogy az emberek szisztematikus, hosszú évek munkájával érnek el valamit, amiért feláldoznak dolgokat és megjön az eredménye. Na ugye, hogy nincs ilyen. Minden tvműsor, ahol nagy eredményeket mutatnak be, a gyorsaságra van kihegyezve. Nézd meg pl. az összes tehetségkutató erre épít. Jön a noname ember, eddig csak a fürdőkádban énekelt, most meg pár hét alatt világsztár lesz, hozzávágják az autót, lemezszerződést, milliós költőpénzt. Annyira rá vannak függve az azonnaliságra az emberek, hogy már arra sincs idő, hogy a 12 versenyző 12 hét alatt rostrálódjon ki, már azon is gyorsítani kell. És csak egy nagyon egyszerű példát írtam.