Jól értelmezem, hogy az élet ciklusokból áll és minden életszakaszban mások a prioritások?
Tehát ugye megszületik a csecsemő, akkor az a prioritása, hogy a szülei mindenben kiszolgálják őt, hiszen önmagától nem életképes. Kisgyerekkorban megtanulja az alapvető dolgokat, számolni, írni, olvasni, megkezdődik a kommunikáció és a szociális készségek kialakítása.
Gimnáziumban a kortárs kapcsolatokon van a hangsúly, akkor a barátkozás a divat, trendi, meg a bulizgatás, ilyenek. Aztán kesőbb megkomolyodik az ember, érettségi után egyetem, talál magának egy szakmát, karriert.
Az önkiteljesedésen lesz a hangsúly, hogy a munkájában valaki kiteljesedjen, megteremtse az egzisztenciát, jövedelem, lakhatás ilyesmi. Aztán 25-30 éves korban megy általában a családalapítás, de nyilván ez kitolódhat. Középkorúaknál a munka kerül előtérbe és a barátok helyett a család kerül a fókuszba.
Aztán 60 évesen kicsit lelassul mindenki, majd nyugdíjba megy, gyógyszereket szed, egészségügyi problémák is jelentkezhetnek. Akkor a nyugdíjas korú néni/bácsi visszagondol az eddigi életére, talál magának valami hobbit, esetleg idősotthonba megy és az unokáinak él. Ez lenne az élet?
válasza:
válasza: válasza:Kedves Kérdező!
Jól érted, az emberi életben ugyan nem is annyira élesen behatárolhatóak a ciklusok, mely kezdődik ahogyan és amikor 1+1 sejt összetalálkozott anyuci hasában...
majd meg is születtél,
majd leszoktál a puszta oázásról, pelenkáról,
majd megtanultál járni és beszélni,
majd szüleid egyre azt szajkózták: -Ülj már le és maradj csöndben!- :D
majd az óvoda, iskola... ta...ta...ta.
Mind-mind felfogható valamiféle életciklusnak, de...!!!
Mindet eddig... előbb-utóbb meghaladtad. Mert egyre többet tapasztaltál. Tanultad az élet iskoláját.
És ennek a lét-folyamatnak a végén visszatér a tested oda, ahonnan jött.
"Porból születtünk és porrá leszünk!" - De... ne felejtsd el:
1. Nem az utca porából, hanem Csillagporból lettünk (neve:Nap)
2. Az csak a fizikai test, ami születik... él... majd meghal.
3. A lélek (vagy nevezheted tudatnak is) az meg egyre csak fejlődik, kiteljesedik. (Jó esetben)
Mert síró csecsemőként kezdted, akinek a körülállók örültek. S öregként örülve halsz meg, akit a körülállók siratnak. Ha... tényleg úgy élted le az életedet, hogy az minden és mindenki számára csak hasznos volt. Erre érdemes törekedni. És akkor nem volt hasztalan az életed. Mert Te magad is hozzátetted a saját részed az egészhez, mint egyetlen vízcsepp... amit az utókor is (jó esetben) élvezhet. (Vagy nem jó esetben... szenvedhet el.)
A teljessé váló tudat, vagyis az, ami látja a tested, látja a lelked, az halhatatlan. Az jön és megy.
"Az élet olyan, mint az égen összeálló felhő. A halál olyan, mint az égen szétfoszló felhő" - Te pedig az a vízcsepp vagy, amelyik sok mindenkivel egyetemben elpárolog, majd felhőbe (közösségbe) tömörülsz, vándorolsz, közben teszed a dolgod (amihez értesz!), s végül visszatérsz az óceánba, a forráshoz. Oda, ahonnan származol. Aztán kezdődik elölről...
Ezt is lehet élet-ciklusnak nevezni. S mindig más és más... mint ahogyan pelenkásként is MÁS VOLTÁL, mint óvodásként, iskolásként, aztán kamaszként ésatöbbi... ugye így van?
Az ERŐ legyen veled!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!