A sértődős emberek miért nem bírják legalább 2-3 napig? Sokan már 1 nap után mindenféle világvége következtetésre jutnak, ha valaki nem ír vissza nekik, aki amúgy távolabbi ismerős, barát. Nem pár és nem is családtag.

20, köszönöm, én is értékelem a nézőpontodat. De egyébként több napos késleltetést is megértek, nyilván az embernek muszáj visszaírni a munkatársaknak, ha közös feladaton dolgoznak, meg velem is volt már olyan, hogy anyám üzenetére válaszoltam, mert ő volt a kontaktom a kórházban lévő nagymamámhoz, de a random haveroméra meg nem, mert olyan lelki állapotban voltam az egész helyzet miatt, hogy előbb haltam volna meg, mint hogy elolvassam, mi volt a csajjal a tegnapi randin. És szerintem az is fura lett volna, ha megnyitom, és az ő üzenetére nem reagálok (mert nem tudtam volna), csak leírom, hogy mi történt a családomban. Szóval olvasatlanul hagytam három napig, amíg le nem ülepedtek bennem a dolgok.

Simán lehet, hogy rád már nincs valakinek energiája, mert annyira lefárasztják a munkában, magánéletben történt dolgok. És válaszol a kötelező üzenetekre, mert kell, de a tiédre kivárja, hogy normálisan tudjatok beszélgetni.

Én is voltam azon az oldalon, aki öt üzenetet ír a másiknak egy napon belül. Konkrétan a nővéremnek, ő a legjobb barátnőm is egyben, de ha nem válaszolt, akkor nem azt gondoltam, hogy úristen, biztos jobban szeretem őt, mint ő engem, hanem hogy valószínűleg kisgyerekkel, férjjel, munkával együtt kevesebb kapacitása van érdemben elolvasni az üzeneteimet és válaszolni rá, mint nekem, aki akkor egyetemista voltam.

" kifejezetten emlékszem hogy még a facebookos idők előtt teljesen alap volt egyből visszaírni a másiknak, amint tudtál. Akkoriban az emberek még nyitottak voltak és örültek ha a másik keresi őket."

Szerintem az még az újdonság ereje/varázsa is volt.

Meg azóta felgyorsult, felpörgött a világ, mégtöbb inger éri az embereket, azt sem tudja, hova kapja a fejét. [Kell egy kicsi lazulás is,amikor otthon,magában van. | Feldolgozni ezt a sokmindent pl.]

Meg volt még Windows Live Messenger is, az jelentkezett be, aki beszélgetni akart, és azokat vette föl a partnerlistájára.

Így van. Alapesetben én se szoktam türelmetlen lenni, ír amikor ír. Felnőtt emberek vagyunk, megvan a saját életünk. Én a sértődés lehetőségét ahogy mondtam is, sokkal inkább az aránytalanságokban látom, és hogy ez sok esetben hazugságokkal is társul. Amit írsz példa az jó példa a priorizálásra, és teljesen rendben is van. Fáradtan sokszor nekem sincs kedvem másokkal beszélni, vagy főleg ha krízis helyzet áll fenn. Vagy csak introvertáltként, lemerülve épp a többi ember hatására. Olyankor nem is nagyon szoktam én sem senkinek. Van amikor kivételt teszek, többnyire akkor ha én is nagyon élvezem a beszélgetést. De általában alap hogy tudatom a másikkal hogyha mégse tudok jelen lenni, annak mi az oka. És hogy mikor leszek. Hogy ne várjon rám feleslegesen, mert az néha meglehetősen negatív tud lenni. Szerintem a csalódást nem sokan szeretik. Szóval egyfajta minimális tapintatként. Általában abból is lehet gond, amikor hasonlót várok el, mert a többség egyszerűen nem képes rá. Így lentebb vittem az elvárásaimat, még ha sokszor rosszúl is esik a kölcsönösség hiánya. Ezeket helyesen lekommunikálva sok oda vissza félreértéstől lehetne megkímélni a másikat. De emberek vagyunk, eltérő igényekkel. Nyilván sokakat meg olyan dolgok zavarnának, amiket fel se veszek, vagy lábon kihordok.

Egyébként nem énblogolásnak szánom ezt, csupán próbálok betekintést adni hogy mik mehetnek félre az ilyen helyzetekben. Igazából ha már egyetlen ember is elgondolkozik rajta, akkor megérte.

#5

“ még a facebookos idők előtt teljesen alap volt egyből visszaírni a másiknak, amint tudtál”

Ez így van, csak akkoriban az “amikor tudtál” az pár napot jelentett. Volt osztálytársam akinek nem is volt otthon internet, teljesen normális volt hogy a heti 2 informatika órán válaszolt a myvipes leveleire aztán annyi.

Az nem normális ami most megy, nemrég elmentem moziba, mire vége lett a filmnek egy ismerősöm megsértődött rám amiért nem válaszoltam neki 2 óráig (rám írt a film közben). Ez azért marhára nem egészséges irány, hogy lassan bűntudattal kell filmet nézni (vagy bármi egyebet csinálni), mert van aki már azon kiakad hogy 1-3 óráig nem reagálsz. De az 1-2 nap is simán bele kell hogy férjen szerintem.