Miért kell mindig egybekötni a kedvességet a barátsággal?
Most is így jártam... Alaptermészetemhez tartozik rendesnek lenni a másikkal, pláne ha egy csónakban evezünk napi nyolc órán át. Nem nyalizás, nem tolom túl, csak normális vagyok, és kellemesen elbeszélgetek. Munka után sem vagyok paraszt, tényleg.
Azonban mindig az lesz, hogy előbb vagy utóbb barátkozni szeretnének, közös programokra elhívni moziba, kajálni, valamit csinálni... Ha már plázában vagyunk, nem gond, ha van időm és kedvem, hogy NÉHA napján elkísérem cipőt vagy ruhát venni, és akkor már el lehet fordulni erre meg arra, ami kellemes élmény mindkettőnknek, de egy program után rögtön a másik azt gondolja, hogy nagy barátok vagyunk és csináljunk ilyet máskor, máshol is, chateljünk messengeren! És miután én diszkréten tisztázom, hogy nem szeretnék barátkozni, csak így meglenni, távolságtartó és bunkó lesz.
Barátságban a felek számíthatnak egymásra, szoros kapcsolat, kötelék, amit ápolni kell, foglalkozni vele. Őszintén kellemesen elbeszélgetek, társalgok, őszintén érdekel a másik véleménye, gondolata, érzései, és ha bántja valami, és szeretné megosztani velem, nem fordulok el, a bajságát a titkával együtt a sírba viszem. Néha kellemesen eltölthetünk egymással időt, igen, de nekem hosszútáv fárasztó lenne, nincs rá energiám, leszív. Időigényes és szeretett hobbijaim vannak, és megvannak azok a személyek, akikért éjjel is képes vagyok a város másik végére menni tartani a vállam és ha máshogy nem, lelki támaszt nyújtani. Ha valakivel magától úgy alakul, hogy barátság, nem állom útját, ki sem kell mondani, egyszerűen érezzük, de akikkel zömében egy helyre kerülök, állandóan megsértődnek, ha nem vagyok vevő kimondottan barátkozni, csak jól elvagyunk, kellemes a hangulat, aztán megy ki a maga útjára, holnap is jól telhetne a közös idő.
Mert bunkó vagy vele. Nem azt kell mondani hogy "nem akarok barátkozni", hanem hogy "nem szeretnék elmenni/nincs kedvem/más programom van". Egy idő után nem fognak hívni.
Mindenkinek máshol van a barátságban a határ. Csak azért mert időt akar tölteni veled nem jelenri h a tiszteletbeli családtagod akar lenni.
Azt írod, ha valakivel kialakul barátság, nem állod útját. Akkor az miben különbözik attól, ahogy a munkatársakkal alakulna? Mármint gondolom ott is úgy kezdődik, hogy jól elbeszélgettek, előbb utóbb elmentek ide oda, és mindketten számíthattok egymásra. Csak az a baj velük, hogy munkatársak? Vagy nem értem, hogy miért mondod az egyik embernek,akivel jól elvagy, hogy bocs, nem akarok veled barátkozni, míg egy másikkal meg ugyanezt csinálod, és barátság a vége.
Ne értsd félre, ez nem számonkérés vagy ilyesmi, csak ha én úgy érezném, hogy valakivel egy hullámhosszon vagyunk, jól elbeszélgetünk, majd leráz, aztán látom, hogy mással ugyanezt csinálja, de velük szívesen megy mindenhová és barátnak tekinti, az szarul esne, hiszen tudod, senki sem szereti, ha úgy érzi, hogy "nem elég jó ahhoz" hogy barátkozzanak vele:')
Nem tudsz mit tenni amúgy, ha valaki felreêrti, akkor sajnos te leszel a szemében a hibás, még ha nem is tettél rosszat.
Harmadik bekezdést már nem olvastam el.
Nekem sokáig volt ez. Nekem az változtatta meg ezt, hogy nem kedvesen és diszkréten tisztázom vele a helyzetet, hanem ULLLLLRA kedvesen, MINDEN CUKISÁGOMat elő véve erősen utalok rá, sőt szinte balladát írok magamról, amiben körül írom, hogy miért nincs semmi esély arra, hogy valaha barátkozzak vele. Nincs sok ideje, hogy így jártam. 3 hónapja sem volt. Kb 3 hét kellett neki és olyan 8-11 külön álló beszélgetés, hogy felfogja és megértse, nem a miérteket, de a tényt, hogy nem lesz köztünk komolyabb annál, mint ami akkor volt.
A távolságtartás még oké, de a bunkózást nem csinálják, ha annyira megindoklod magadból, hogy már kb unják olvasni. Amíg én is csak ilyen 40-100 másodpercig írtam, diszkréten és kedvesen, hogy nem, addig jött a nem értés, bunkózás, jaj de egoista vagy, meg a többi hiszti. Ami mókás mert az egész történet pont arról szól, hogy ezekre nem kéred a felelősséget. :D
Ismétlem röviden: 1 dolog vált be nekem, egy óda terjedelmében többszörösen mélyen és több megközelítésből elmagyarázni még sokkal kedvesebben, hogy miért nem lesz semmi.
Nálam talán még rosszabb amúgy a helyzet, mert én imádok segíteni és érzelmileg közel lenni. Ezt még inkább szeretik összetéveszteni a "barátkozik"-kal, meg egyéb dolgokkal.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!