Miért vannak erőszakos gondolataim?

A családom teljesen átlagos és noha a gyerekkorom nem volt éppen túl fényes, de akkor is inkább visszahúzódó voltam főként. Most is ez van nagyrészt velem dióhéjban, viszont úgy érzem valahol tényleg nem tudom hol elszakad valami cérna bennem és azóta állandóan vonz az erőszakos tettek fejben. Annyira elengedem magam ennek, hogy nem bírom ki már. Gépemen naplót kezdtem el írni mik kavarognak bennem ilyenkor, de sokszor nem érzem elégnek. Komolyan beszélek hogy ez felemészt lassan. A felszínen már megjátszani is nehezemre esik ezt néha, ejtek hibákat mostanában ahol érzik az emberek rajtam hogy nem vagyok kedvelhető. Semmilyen a hozzáállásom hozzájuk mostanában. Kedves próbálok lenni ezek ellenére, de nem mondhatom el ezt másnak, hogy mik vannak bennem igazából, mi miatt van ez. Belül nem vagyok kedvelhető személy, hiába sokszor megnyerő a külső megnyilvánulásom. Viszont ezt csak én tudom és félek attól hogy engem más boldogít mint ami őket.