Miért vagyok ilyen?

Nehéz elkezdeni, de úgy érzem, problémáim vannak a kötődéssel (többek között). Elsősorban, nem szeretem a szüleimet sem. Mármint nem utálom őket, nem is tartom őket rossz szülőnek,nem voltak velem szigorúak, egyszerűen nem alakult ki bennem olyan erős kötődés,mint amit észreveszek másoknál. Mint valami ismerősök,akikkel néha dumálok. Másrészt,sokszor vitatkoztunk,aprócska dolgokon is. Talán közrejátszhat az,hogy a nagyszüleim neveltek, őket talán már szeretem, de annyira nem szoktak hiányozni (egyedül élek), csak olykor jól esik ha egy órát beszélünk telefonon, de ennyi. Ők mind szeretnek engem, és éreztetik is. Nem értem,különösképp a szüleim irányába,hogy miért vagyok ennyire közömbös. Ahogy említettem, egyedül élek, és egy percig sem hiányoztak a szüleim, mióta elköltöztem. Tehát család irányába nagyjából ilyen a viszonyulásom, ellenben barátokhoz úgy hiszem, ezerszer jobban tudtam mindig kötődni, sőt, ott én adtam bele általában effortot. Viszont a baráti kapcsolataimban is úgy gondolom, hogy nem megfelelő a hozzáállásom: valakit megkedvelek, megszeretem hamar, utána pedig elkezd idegesíteni minden kis gesztusa, ahogy beszél, ahogy gondolkodik,és valahogy azt a belső késztetést érzem,hogy meg akarom bántani, valahogy bele akarok gázolni. Ennek az érzésnek próbálok nem engedni, de néha direkt bunkó vagyok,hogy rosszul essen neki,mert idegesítőnek találom a másik lényét. Ezt majdnem mindenkivel így érzem, megkedvelem és utána hihetetlenül irritál mindene. Mindemellett szeretem kontrollálni is az embereket,vagyis ezt inkább ők mondták,mint visszajelzés. Magamat egyrészt nagyon szeretem, úgy érzem a legjobb, legszebb vagyok és aki meglát az utcán, biztos azon elmélkedik, hogy mennyire elbűvölő vagyok. Másrészt utálom is magam, mert ügyetlen vagyok sok dologban,nehezen találom fel magam stb. Tehát azért vannak hibáim, látom őket. Bocsánatot szinte sose kérek, sőt, szerintem mindig csak nekem lehet igazam. Ha valaki nem teljesíti azt amit akarok, akkor kikelek magamból. Talán ennyi, nem tudom kit szeretek őszintén a világon, hisz még akit úgy gondolom hogy szeretek, vele is úgy érzem,hogy bántani akarom.

21L