Jó tett helyébe jót várj?

Inkább úgy mondanám, hogy ha segítek valakinek, ne bsszon ki velem, csak mert úgy esett neki jobban. Ha meg mindig én vagyok a jófej, de velem senki nem az, nem leszek mindig jófej azokkal, akik kakilkák az én bajomat vagy annyit szólnak, hogy ,,kitartás".

Általánosan az élettől, ha én jót teszek, nem igaz, hogy automatikusan jó dolgok várnak rám.

Gyakran fordulok meg apróságokért a pár percre lévő Stop Shopnál lévő Spar-ban. Felfelé viszonylag hosszú lépcső vezet. Gyakran fordult elő, hogy levittem egy néni szatyrát és a bevásárlókocsiját ("banyatank"), egy bácsinak a bevásárlókocsiját. Lesegítettem egy nénit, mert láttam, nehezen megy neki. Levittem egy néninek a bev. kocsiját és az ő saját tempójában elkísértem a villamosig, majd beraktam a bev. táskáját is, aztán mentem el. A boltban kifelé egy nőnek kiesett a csomagjából egy szövetdarab, nem vette észre, én meg felkaptam és utánaszaladtam. Egy anyuka jött kifelé babakocsival a BioHair szalonból, kissé nehézkesen festett a helyzet, szóval sietve odaléptem megtartani neki, mire rögtön felderült az arckifejezése. Stb. Ezek csak a Stop Shopnál, kismillió hasonló fordul elő máshol, én meg szinte gondolkodás nélkül cselekszem, mert ilyen vagyok. Az élettől nem kaptam semmiféle jutalmat, jót, hogy én segítek másoknak. Persze nem ezért csináltam egyik alkalomkor sem, csak tényként közlöm, hogy ha az életet kérdezed, arra nem igaz, hogy jó tett helyébe jót várj.

22/l

Bizonyos értelemben igen. Szerintem ha normálisan és kedvesen viselkedsz az emberekkel és segíted a környezetedet anélkül hogy engednéd hogy kihasználjanak akkor szerintem a környezeted is sokkal pozitívabban fog hozzád állni és nagyobb eséllyel fognak segíteni ha neked szükséged van rá.

De csak azért mert csináltál valami random jó dolgot valahol nem fogsz csak úgy valami jót visszakapni cserébe. És az életedben ugyan úgy lesznek szar emberek vagy épp nehéz időszakok.

Én most pont ezzel küzdök, segítek másoknak a saját időmet, energiámat nem sajnálva, és vissza nem kapok cserébe semmit, amit még el is fogadnék, de már úton voltunk, hogy akkor most ő segít, és fontosabb volt a falkához tartozás, és a szórakozás, mint a barátságunk.

Nagyon sok ilyen kis apró csalódás van az életben, minden ember viszi tovább, azzal hogy csak magára gondol, és az emberek egyre bizalmatlanabbak lettek. Szerintem jópár olyan év lenne a múltban, ahol egyöntetűen a kérdező kérdésére igen el válaszolt volna mindenki. Tudom, hogy ez idealizálás is de a tapasztalat azt láttatja velem, hogy nincs már annyi jóság az emberekben.

Jó tettért még csak egy köszönömöt se várj!

Inkább ez... Jót tuti nem kapsz jó tettért, de megköszönni sem fogják.