Gyakran érzitek szükségét hogy megőrizzétek az energiàtokat màsoktól? Mit tesztek ilyenkor?

Nekem vannak olyan napjaim, ritkán akár heteim amikor nem akarok senkivel sem találkozni, beszélgetni, kommunikálni. Nincs kapacitásom ilyenkor arra, hogy a saját nyavalyámon kívül mással foglalkozzak vagy minőségi társaságot nyújtsak másnak.

Sosem volt ebből konfliktusom egy barátommal sem. Alapból nem napi szintű a kommunikációnk, de ha ilyenkor pl. írnak valamivel kapcsolatban vagy hívnak valahová akkor őszintén elmondom mi a szitu és meg is van oldja. Normális emberek, szóval nem veszik magukra és nem sértődnek meg.

Nem igazán értem a kérdést, de leírom ahogyan én értelmezem.

Szóval nekem volt pár olyan energiavámpír ismerősöm aki nemcsak hogy lefárasztott, de állandóan felidegesített. Ezek ilyen nárciztikus ki ha én nem meg majd én jobban tudom hogy éld az életet típusú emberek voltak. Fogtam és megszabadultam tőlük, csak aztán sok idő múlva visszajöttek és írtak, na ezeket tiltottam le véglegesen. Nem volt energiám velük foglalkozni, amúgyis mérgezőek voltak. Mióta nincsenek az életemben sokkal jobban érzem magam.

Erre gondoltál kérdező?

Én sem tudom, pontosan hogy értsem a kérdést

1, az energiavámpírokkal igyekszem a minimálisabbra csökkenteni a kommunikációt

2, ha egy barátom van rossz hangulatban, igyekszem felvidítani

3, ha nagyon fáradt vagyok, nem megyek el ide-oda a barátaimmal, mert mindkét félnek csak rossz lenne

Én attól kapok agybajt,akinek be nem áll a szája és fecseg.Hadar,motyog és az életét meséli.Nem lehet tőle dolgozni,bármire is odafigyelni,stb.Nem lehet tőle nyugodtan étkezni,mert a közelben leül és dumál,nem tud kussban maradni és eltakarodni onnan.

Elküldeni a francba nem akarom,mert a vállalkozói világban tűrni kell,meg nem is vagyok az a halálfa szára elküldős típus.

Na amikor ilyen napom van,akkor munka után leszalad pár komló befőtt.