Hogy lehet megállapítani, hogy egy koldusnak tényleg szüksége van-e segítségre, vagy csak nem akar dolgozni?

sehogy

Vannak megnyerő arcú kamugépek , beteges szerencsetlenek is , ezek lehetnek utcán ténfergők de koldusmaffia szolgái . Egyszer rég 2008 körül egy több fiatalokból álló csoportosulás egyik tagja 18 körüli kölök köszönt és kért 100 Ftot . Mondtam neki frankon közöld mire kell akkor adok , azt felelte a Borgödörbe akciós a kisfröccs 50/ adag és névnapja van berúgna . Kapott . A többi messziről kinevette ...

Ez inkább elvi kérdés. Én úgy gondolom, hogy megvannak a szervezetek, ahova lehet fordulni, szóval én nem adok senkinek.

Lehet kövezni de én úgy vagyok vele, hogy akinek ép a keze-lába és nem teljesen analfabéta, az tud dolgozni. Ha anno nekem nem derogált tanulás mellett éjszakában melózni a retkes gyárakban, akkor azoknak a láthatóan életerős embereknek sem kellene, akik inkább a kannás bort vedelik a padon és maguk alá hugyoznak, mert az egyszerűbb, mint tenni valamit, hogy jobb legyen. Ja hogy a szállón meg a melóban nem szabad piálni? Hát ez van. A legnagyobb herótom a láthatóan maffia által futtatott fiatalabb nőktől van, akik mellé sokszor gyerekeket is adnak. Egy időben rendszeresen állt egy a Debrecen pláza előtt, kisgyerekek képeit mutogatta, majd amikor huszadszorra sem hagyott békén és megkérdeztem, hogy ovi amúgy kötelező, mi lenne ha elmennél dolgozni, köpködni kezdett. Nagyon kevés köztük az, aki akarna dolgozni, ez a baj.

Inkább a gyerekemnek veszek valamit mint egy évek óta koldulónak adjam. Nekem sem a bokorban terem, betanított munkára, szórólapozni pedig ő is el tudna menni ha akarna.

Valószínűleg koldulással sem keresnek sokkal kevesebbet, mint munkával és ezért nem rájuk kell fújni, mert erről nem ők tehetnek.

Szervezetek, alapítványok, nappali melegedők, éjjeli menedékhelyek, fizetős szállók, népkonyhák, finanszírozott TB alapú ellátás, szociális munka.

Ha jön valaki kéregetni a parkolóban, hogy adjak egy kis pénzt, mert nem evett három napja, akkor a kocsi csomagtartójából előveszem a három kiflit, amit vacsorára vittem volna haza. Ha örül neki, akkor odaadom, ha csalódott tekintettel néz rám, akkor tudom, hogy pijára kellett volna a pénz. És a kiflit megtartom.