Kiadni vagy tűrni tovább, meddig mehet ez az önkinzó kontrol?

Bajom volt a családommal az iskolával és engem küldtek pszichiáterhez, ha az embert molesztálják miért engem akarnak mentálisan kezelni és nem leallitani a molesztálot? Évek óta igazából mindig toxikus volt és az is a környezetem, de nem tudok ellene tenni. 16 évesen semmit se tud tenni az ember, próbálkoztam már megbeszélni az emberekkel de süket fülekre találok. Én nem vagyok az az örökké tűrő ember inkább a felvágott nyelvű és volt már, hogy tűrtem és több dologba menekültem ami csak nekem ártott és mégtöbbet szenvedtem miatta. De ha kiadom magamból és elmondom mi a bajom akkor engem tartanak depressziósnak meg, hogy gyenge vagyok és mi bajom van azzal, hogy kamerával figyelnek a szüleim az ablakokra érzékelőt tesznek és semmi elfogadható magyarázattal nem szolgálnak. Egy ideje megint csak tűrök mert ezzel legalább annyival jobb, hogy nem rontok a helyzeten mert bármit cselekedek állandóan rontok. De elkezdtem észrevenni ennek következményeit, iszonyat gyorsan agresszív leszek, ájulás érzet és nagyon nagy az alvás igényem. Volt, hogy arra keltem bevizeltem és egyre kellemetlenebb álmaim vannak. Ötletem sincs mit kéne csinálni mert nem vagyok egy picogós ember és nincs keresnivalóm a pszichiátrián csak azért mert a környezetem élhetetlen.