Kezdőoldal » Emberek » Emberi tulajdonságok » Miért vagyok rosszindulatú?

Miért vagyok rosszindulatú?

Figyelt kérdés
Szinte mindig rosszindulattal gondolkozom. Kevésszer cselekszem eszerint, de csak azért, mert megtanultam a társadalmi normákat. Azon gondolkodtam, mitől váltam ilyenné, hiszen egy gyerek sem születik rossznak. Azonban nem találtam az életemben olyan pontot, traumát, ami előtt még csupaszív gyerek voltam és ami után már egy utálatos alak lettem. Ellenben már egészen kis koromból van olyan emlékem, hogy rosszindulatú vagyok a társaimmal. Szintén furcsa, hogy bár az élet számtalanszor arcul csapott emiatt, nem változtam jó irányba. Gyerekként és felnőttként is kaptam a kellemetlen tapasztalatokat. Nem értem. Mindezek mellett megvizsgáltam az általam ismert gyerek meséket is, és a következőkre jutottam: A gyerek hősök néha önzően, irigyen kezdik, de empátiát tanulnak a mese végére, hasonló arcul csapásokból, mint amiket én is elszenvedtem. Tanulnak és jóvá válnak. Elvileg ez a normális. Mi okozhatja, hogy valakinek ez a folyamat nem sikerül?

2023. aug. 25. 22:34
 1/5 anonim ***** válasza:

Az élet nem egy gyerekmese.

Lehet,hogy mentálisan van valami problémád.

Szociopata,pszichopata vagy hasonló.

Empátiád van?

2023. aug. 25. 23:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/5 A kérdező kommentje:
valamennyi van, de elég kevésnek látom. Többre lenne szükségem, mert a barátságaim nem maradnak meg, a munkahelyi csapatban nehéz velem dolgozni. Ha nem figyelek oda egy kicsit, szinte azonnal kimutatom akaratlanul, mennyire nem jelent nekem senki semmit szinte. Lenéző, lekezelő vagyok gondolatban, tettekben pedig bunkó, ha nem figyelek oda. Próbálom tudatosan keresni másokban a szerethetőt, de aztán oda lyukadok ki, hogy ez csak erőltetés.
2023. aug. 25. 23:16
 3/5 anonim ***** válasza:
Mert irigykedsz masokra es azt akarod hogy nekik is szar legyen mert neked is szar
2023. aug. 26. 08:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/5 anonim ***** válasza:

Igen szerintem ez valami mentális dolog lehet.

Nem vagyok pszichológus de ezt szerintem érdemes lenne vele megbeszélned.

Neki nagyobb rálátása van a dolgokra.

2023. aug. 26. 08:46
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/5 anonim ***** válasza:

Az empátia és az önzetlenség kifejlődése inkább a szülői nevelésnek és a szociális hatásoknak az eredménye. Akinél eleve nem fejlődtek ki ezek a kompetenciák, annak valószínűleg a közvetlen környezete is érzéketlen, önző módon viselkedett. Elvégre gyerekként nincs kifejlett értékrendünk, azokat a mintázatokat szívjuk magunkba, amit a szüleinktől (és más emberektől) látunk.


Valamint fontos kérdés, hogy tényleg nem történt semmilyen súlyos trauma az életedben? Mert ez a fajta viselkedés, amit leírsz, a legtöbb esetben valamilyen súlyos trauma következménye. És ha egy trauma igazán keményen megvisel, akkor az ember hajlamos azt elfojtani, azaz tudatosan teljesen megfeledkezni róla, és olyanokat mondani például, hogy "Azonban nem találtam az életemben olyan pontot, traumát, ami előtt még csupaszív gyerek voltam és ami után már egy utálatos alak lettem."


Meg persze van olyan is, hogy a tükörneuronok alapból nem működnek, már a születés pillanatában sem.


De ezek csak elméleti lehetőségek. A gyakorlati válaszban egy komolyabb pszichoterápia segíthetne inkább.

2023. aug. 27. 13:17
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!