Valami nagy baj van velem. Egész életemben ilyen voltam. Már nem vagyok fiatal, nem növöm ki. Mindenkit megsajnálok. Azokat is, akik engem bántanak. Nem merek kiállni magáért" ellenük". Például csomószor elterveztem, hogy megmondom barátnak?

Ez erőtlenség, gyávaság.

Te “megsajnálásnak” nevezed, holott elég egy kedvesnek tűnő szó, és már gyenge vagy ahhoz, hogy kiállj magadért.

Ezért ki is használnak.

A bevezető szöveged pedig arról is tudósít, hogy nehezen formálod mondatokba azt, amit érzel, gondolsz.

Valóban szükséged lehet valamilyen pszichodráma terápiára, hátha segítene.

Talán túl hamar lecsillapodsz, még rövid ideig sem tudod, fenntartani a feszültséget, hogy konfrontálodj másokkal. Valószinűleg ilyen az agyműködésed idegrendszered. Más meg pont ellenkezőleg működik, nem tudja elengedni a haragját, indulatát.

Hát ha nem olyan vagy, akkor nehéz ráderőltetni az aggreszív viselkedést. A semmi helyett, esetleg azzal probákozhatsz, hogy nem a másikat támadod, hanem semlegesen elmondod azt, hogy az adott dolog, hogy hat rád, hogyan mennyire érzed magad rosszúl attól amit mondtak, csináltak veled. Tehát csak az érzéseidről beszélj, ne a másik tetteit kifogásold.

de még mindig nem egy jellemtelen szar alak, mint te 5-ös, aki azt hiszi, marhára erős.

Erős akkor leszel, ha nem egy arc nélküli fórumon éled ki a frusztrációd.