Gyerekként téged is megrémített a felnőttéválás, hogy hogyan tudtok majd egyáltalán életbenmaradni?
7-8 éves koromban ez nekem nagyon nagy félelem volt. Néztem szüleimet hogy mindent tudnak, mindent megtudnak oldani és bárhova elmennek mindig hazatalálnak és sosem tévednek el. Emlékszem mi éltünk, mikor bementünk szegedre nekem az kb olyan volt mint mikor a tv-ben a Tokyo-i nyüzsgőséget mutatják. Egyszerűen felsem tudtam fogni hogy hogyan is képesek bárhova odatalálni. A másik a mindennapi élet, munka stb. Na azzal is kb így voltam. Furcsa volt, mikor betegvoltam anyám egyből tudta milyen gyógyszert adjon és abból is mennyit, kicsit sem hezitált ( Az fel sem merült bennem hogy pár nappal előtte éppen emiatt voltunk orvosnál és az írta fel ) Meg úgy a pénz is általában, láttam hogy kapják a fizut és mindig be tudták osztani hogy ne fogyjon el. Bennem meg csak az volt hogy oké van ennyi, de hogy számoljam ki hogy mikor mennyit költhetek?
Mára ezek az érzések elmúltak és én is épp olyan rutinosan kezelem az életet, de akkor ez nekem nagyon rémísztő volt.
Inkább fiatalfelnőtt korra jönnek elő ezek a félelmek.
A szülőnek érdemesfokozatosan felkészíteni a gyerekét.
Az ideális, ha már kiskorától készíti fel, mindig ha mennek a gyerekkel, akkor magyaráz, hogy mit csinál, hogyan csinálja.
Pl a bevásárlás egy közös program, elmondja a gyereknek, hogy hogyan választja ki a dolgokat, mit hogy és hol kell keresni, mit nézzen meg mielőtt beteszi a kosárba, hogyan számolja a pénzt, engedje előre azt, akinek kevés cucca van, hogyan pakolja be rendesen a szatyrot, stb és a gyerekkel együtt csinálja.
Vagy, ha felszállnak a buszra, elmondhatja, hogy ez a busz hová megy, milyen helyekre lehet vele eljutni, persze nem információáradatént ráönteni a busz útvonalát, hanem például elmondani, hogy a nagymama a Keletipályaudvaron lakik és képzeld el, ha ezen a buszon nem szállnál le az utolsó állomásig, pont eljutnál abba a megállóba, ahol a nagymama lakik. Vagy emlékszel amikor voltunk az állatkertbe? Akkor autóval mentünk, de ezzel a busszal is el tudnál oda menni képzeld el. Csak 3 megállót kell menni és amikor bemondják, hogy Hősök tere, akkor kell leszállni. Mert pont a Hősök tere mögött van.
A pénz használatát is megtaníthatja már korán. Hogy hogyan számolják a pénzt és, ha elmennek egy helyre és a gyerek kinéz egy csokit akkor mennyibe kerül a csoki és ehhez a tárcájából mennyi pénzt kell elővennie és utána az eladónak mennyit kell visszaadnia. Ezt még a rendes bevásárlásnál is el lehet játszani, hogy, hanem hosszú a sor, vettem 5 zsömlét, 300 Forint az ára, adtam 500 Forintot az eladónak, mennyit kell visszaadnia?
Főzni is lehet együtt a gyerekkel. Nyilván nem ő fogja a háromfogásos menüket készíteni 10 éves korára, de mindig egyre többet segít be az ételekbe és neki is jó érzés lesz, hogy amit esznek, az részben neki is köszönhető, hogy a tányérra került.
Ha a szülő kivesz mindent a gyerek kezéből vagy nem gyereknyelven beszél, nem gyerekeknek emészthető módon vezeti be a gyereket, akkor tényleg lesz egy szakadék, amikor a felnőttválás küszöbén a gyerek fél, hogy mi lesz vele.
"mégis életben maradok valahogy sajnos..."
Jajj, mindig ez az unalmas önsajnálkozás. Ez q..rva divat lett. :D
Én attól féltem, hogy majd nem fogom tudni, mit kell csinálni a munkahelyen.
Meg a Nagyszüleim😔 szoktáķ mondani, hogy megint drágult a hús, meg a kenyér. Arra gondoltam, hogy honnét tudják, hogy előtte mennyi volt. Milyen kellemetlen lesz majd, hogy nem vagyok tisztában az árakkal.
Jah... meg nem értettem, hogy miből jönnek rá, hogy mit kell tankolni, meg egyáltalán hová, és mikor. Nem lenne jó, ha majd nekem lesz autóm és leáll a "pampa" közepén, vagy ott "tipródok" a benzinkúton és mindenki dudál már, hogy mozogjak. 😂
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!