Ezzel a helyzettel még lehet valamit kezdeni egyáltalán sokszor lefutottam már ezt a kört, de nem látok túl sok fényt. Lenne valami tanácsotok?

Nem vagyok egyáltalán jól mentálisan, nem nézem magam sokra, alacsony az önbecsülésem, igazából egy megnyomorított ember vagyok, a kudarcaimból nem tudtam meríteni és haladni valamerre, csak méginkább bele kevertem magam a kakába.

Szüleim manipulálták, mellette “majom szeretet”, osztálytársaim pedig folyamatosan gúny nevekkel illettek és nem tudtam túlságosan ezeket jól kezelni.

Önpusztító lettem, igazából nem törődtem magammal olyan szinten, másokra vetítettem inkább a figyelmem, legalábbis valószínűleg azzal is menekülni próbáltam.

De már betemet ez az egész, ez az egész félévem az ezen való gondolkodáson, kimászáson a helyzetből való technikák megtalálásán gondolkodtam. Elkezdtem önfejlesztő könyveket olvasni, utána olvasni több témának, de úgy érzem levagyok maradva mindenkihez képest.

Nincsenek olyan szinten ideológiák vagy bármi, ami szerint élek, normálisan egy beszélgetésbe sem tudok bele kapcsolódni. Sőt már az emberekkel való kapcsolat tartás is gondot okoz.

Kisebbségi érzeteim vannak, amik a dolgok tudatában nem is olyan hülyeségek.

Már kiírtam ide a kérdést, viszont egyre remény vesztettebb vagyok. Az hogy csajozz be és ilyesmi típusú megjegyzések kíméljenek, mert akkor megint leírom, hogy van barátnőm most is és ezelőtt is volt.

Elméletileg ahogy olvastam 25 éves korunkig alakul ki az összes személyiség vonásunk, viszont mi van akkor ha egész sokat megakarok változtatni?

Mit tehetnék a pszichológuson kívül(már voltam és tervezek továbbra is járni), mert egyszerűen nem hagy nyugodni?