Mit tegyek, hogy ne tegyen tönkre a szeretethiány? Hogy nyomjam el magamban a bizalmatlanságot?
20 éves fiú vagyok.
Bárkivel beszélgetek, mindig úgy érzem csak kegyelemből áll szóba velem. Ha azt mondják szép vagyok, nem hiszem el hogy tényleg annak tart, hisz csak azért mondja biztos, mert én is azt mondtam rá.
Elég rossz a kapcsolatom a szüleimmel már egészen pici korom óta. A suliban kiközösítettek, csúfoltak és bántottak. Na meg otthon is, de az más.
Most itt vagyok 20 évesen, egy igazi érzelmi roncsként. Sose volt még kapcsolatom és soha nem is lesz szerintem.
Olvasgattam mostanában a neten a szeretethiányról, mindenhol mintha rólam írták volna...
Tisztában vagyok vele, hogy amit érzek sokszor egy adott szituációban, azt a szeretethiány teszi, de nem tudok vele mit kezdeni. Nem tudok uralkodni magamon, hogy ne kezdjek el egy sima barátságban féltékenykedni/ irigykedni, ha az adott személy épp mással tölti a szabadidejét, nem tudok nem arra gondolni, hogy egyszer úgy is véget ér az adott emberrel a beszélgetés, hisz senkinek sem kellek.
Hogy nyomjam el magamban ezeket az érzéseket?
Te saját magaddal nem vagy rendben és ezt a képet (magadról) szereted kivetíteni a körülötted lévőkre.
Valami nagyon durva eseménynek kellene történnie ahhoz, hogy megtanuld szeretni magad és nem másoktól függővé tenni az önmagad szeretetét.
Ha magadat nem becsülöd, mások sem fognak normálisan viszonyulni hozzád.
Nem vagy már kisgyerek. Ne próbáld meg másoktól elvárni azt, amit a szüleidtől nem kaptál meg. Ezért kellene elkezdened értékelni magad.
De így hiába mondja az ember. Majd az élet elintézi, hogy el kelljen döntened: megváltozol, vagy megbuksz a leckén.
Igyál sok alkoholt.
Aki részeg, az nem szenved annyira.
Meglátod, neked is milyen jó lesz.
Jól erzed majd magad.
Ne próbálj semmilyen káros szer fogyasztásába menekülni.
Teremtsd meg annak feltételeit (ha jelenleg nincs rá anyagi keret) hogy pszichológushoz járhass. Ezt meg kell oldani.
Nem hinném,hogy érzelmi analfabéta lennél.Magadat azért nem szereted,mert otthon és a suliban nem,vagy kevésbé kedveltek.És Te azt hiszed,ennek csak és kizárólag Te vagy az oka.
A szépség pedig mindig belulről jön,ezért is van,hogy látszólag előnytelen,vagy kevésbé előnyös kinézetű embereknek van szép,csinos párja,barátja.A kisugárzás a lényeg.
Magam példájából kiindulva,nem voltam szívtipró férfi sosem,de azt mondtam magamnak,egyedi vagyok más nincs ilyen.Engem is csúfoltak,de most őszintén,kit nem csúfolnak a suliban.Én is csúfoltam másokat, a gyerekek nagyon gonoszak tudnak lenni.Na jó, nemcsak a gyerekek :)
Barátságot ugyanígy féltékenységgel el lehet rontani,szétrobbantani,mert nincs önbizalmad és az adódó barátba,társba kapaszkodsz.Tudod,ha valaki ilyen csiriz,azt nagyon nem kedvelik az emberek.Megérezni ezt és először kevés lesz a találkozás,utána mindenféle kifogással eltűnnek.Miért? Mert nem lelki fojtogatásra vágynak.Azt pedig,hogy ki kivel beszél,találkozik,ha nem Veled van, nem szabhatod meg, ez nonszensz.És ezt árulásnak felfogni megint az.
Egy baráti beszélgetés legyen unnep mindkét félnek,öröm mindenkinek.És minden egyutt töltött perc.Még ha csak lógás is.
Mindenképpen magadban tegyél rendet,olyan ugyanis nincs,hogy mindenki bánt,mindenki elhagy,senki nem akar Veled lenni. Soha ilyen embert nem ismertem, ha lett volna ilyen, tuti saját magát falazta be.Azon pedig nem lehet segíteni.
Fiatal vagy,már csak ezért sem szabad így elkeseredni.Nekem az a két barátom,aki van, a saját élete,munkája,családja miatt ha évente kétszer találkozunk,akkor az unnep, örömmel látjuk egymást,beszélgetunk és megyunk a dolgunkra.Az élet ilyen,főleg már nem 20 évesen.
Pedig hidd el,nem mindenkit szeretgettek a szulei,vagy kollégái,vagy a suliban.
És még valami, a nagyon népszerű,állandóan pörgős,rengeteg barátot "tartó" emberek sokszor belul uresek és ezt pótolják azzal,hogy a figyelem középpontjában akarnak lenni mindig.
Igazi,tényleg bizalmas barát az életben egy,max kettő van.Többi csak haver.Mert a figyelmet,bizalmat,tiszteletet nem lehet és nem szabad elaprózni- ez kincs a másik ember felé!
54 F
Esetleg jót tehet veled egyházi közösségekbe látogatás. Ha felmenőidről tudod, hogy hova tartoztak - ha szülők nem is, esetleg nagyszülők - némileg könnyíthet a helyzeteden.
De nem kötelező neked is azért római katolikusnak lenned pl. ha az elődeid valamelyike az volt pl. Én korábban plébánosi szóbeli engedéllyel ellátogattam más testvér egyházakba és ott sokkal jobban érzem magam hosszú évek óta. (Evangélikus, református.)
Mivel már június van, legközelebb augusztus 20.-a utáni napokon tudsz plébániák hirdetőtábláján érdeklődni bármilyen kisebb vagy nagyobb létszámú közösségről ami általában szeptember hónapban szokott indulni.
Néha előfordul, hogy nem szeptemberben indul egy csoport, hanem októberben. Általában kiírják, hogy mikor és milyen jellegű közösségi élet várható, illetve kiknek szól.
Az én esetemben a leginkább elfogadott/befogadott érzést, a SZERETETT-séget a ferenceseknél éltem meg hosszú éveken át. TESTVÉR(!)-nek szólítottak és nem éreztem semmiféle kivetettséget emiatt a szó miatt. (Nincs édestestvérem, csak unokatestvéreim, de azok nagyon sokan...)
Ülj le és írj össze sok témát, amelyek érdekelnek, vagy lehetnek ezek hobbik is, esetleg ha van kedvenc író, bármi.
Utána az adott témáknak megfelelően keress csoportokat, jó pont a közös érdeklődéshez az adott téma, lehet kapcsolódni és kötetlenül beszélgetni emberekkel.
Ha a környéken van művelődési ház, oda is elmehetsz, megnézni milyen programok vannak.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!