Miért él még mindig az a tévhit hogy attól hogy valaki fiatal még nem élhetett át sok dolgot és nem érezheti rosszul magát?

Nekem egy barátom van így. 13 èvesen halt meg az anyja, 17 volt mikor barátnője, 20 mikor az apja, 21 èvesen a legjobb barátja felvágta az ereit, tavaj egy 16 èves srác halt meg a kezei között. Szerencsèsnek mondom magam, ès az ő èlete döbbent rá, hogy mindenkinek van saját keresztje. Kitartást neked is....

Azért mert általánossagban így van. Lehet pár kuvételes eset, mint pl a tiéd is, de a nagy többségnek nincsenek ilyen traumái. És a nagy szamok törvénye alapján minél idősebb az ember annál több lehetősége van traumát szerezni.

Ez nem tévhit, ez tény.

Tévhit mert én egy pár nap alatt menő lettem mert úgy kezdődött hogy beszélgettem egy csapat gyerekkel egyszer és mondta egy lány nevezzük Sárinak hogy elutazna nyáron de nincs kivel és egyedül nem akar erre azt mondtam a Sárinak viccből hogy írjon a Télapónak egy levelet hogy utazzon el vele mert úgy hallottam a Télapó ráér most nyáron nincs munka az Éjszakisarkon és az úton ha összehaverkodnak akkor majd Mikulásra azt kap ajándékba amit csak akar és akkor télen telelhet is az Éjszakisarkon erre a Sáriék nevetek én is nevettem és az egyik fiú nevezzük Janinak nem nevetett felállt és elment és leült máshova a barátnője nevezzük Krisztinek utánament és mondta hangosan a Krisztinek a Jani hogy ő nem akar ebben a beszélgetésben részt venni mert amit mondtam az kiborította erre ott maradt vele a Kriszti a Sáriék mondták hogy dolguk van és elmentek egyedül maradtam aztán később minden jó volt a Jani meg a Kriszti nem jöttek oda hozzám de a Sáriék igen és jót beszélgettünk és nem tudtam mihez kezdjek ezzel a Janival mert rossz volt amit mondott és fájt és szomorú voltam aztán ez már elvette a kedvemet hogy nyissak feléjük de aztán történt még valami mert egy másik napon fiúk kosaraztak én beszélgettem barátnőimmel a közelben és eltalált a kosárlabda nem lett bajom de fájt hangosan sírni kezdtem odamentem a tanárnőhöz mondta semmi baj később elmúlt a fájdalom de a fiúk nevettek mondták drámakirálynő vagyok mert hangosan sírtam az ovisok sírnak hangosan és nem is lett bajom ezt mondták a lányok is mondták mindenki drámakirálynőnek hívott meg mártírkának és valószínűleg az emberi érzőlényt akarták belőlem kiölni mert másnap mentem be suliba és Mártírkának gúnyoltak és nagyon mérgesen mondták meg gúnyosan próbáltam védekezni ők idegesebbek lettek elkezdtem sírni most csendben osztálytársaim kiabáltak hogy egy mártírka vagyok szóval csúfoltak az osztálytársaim mártírkának hívtak ez rosszul esett ofő látott sírni beszélgetett velem sok jó tanácsot adott megfogadtam tanácsait újra lettek barátnőim újra szeret az osztály és beszélgetés alatt meséltem ofőnek hogy szüleim még nem tudták hogy dicséretes ötös lettem bioszból ez meglepi és amikor megtudják biztos megengedik hogy spanyol nyelvet tanító tanárhoz járjak mert minden álmom megtanulni spanyol nyelven már sok videót néztem sok feladatot csináltam kicsit tudok spanyol nyelven ofő megdicsért és mondtam ofőnek szeretnék érdekes becenevet ami spanyol nyelven van és beceneve a Mártának mert akkor igazi spanyol lánynak érezném magam ofő mondta legyek Mártísszimá ez nagyon tetszett el is mondtam barátnőimnek nekik is tetszett és Mártísszimának kezdtek el hívni most már egész osztály Mártísszimának hív az a fiú is Mártísszimának hív aki azelőtt pár napja nyilvánosan megalázott mert nem találta viccesnek a viccemet tudjátok az a Jani és bár nap elején mártírka voltam és sírtam miatta nap végére Mártísszimá lettem és örültem neki most is örülök menő lettem ezt az ofőnek köszönhetem és mai napig menő vagyok amúgy osztályfőnökömnek sokat köszönhetek mert amikor kicsi voltam és azóta jóban vagyunk mert egyik órán gondoltam eljátszok egy viccet mert ha valaki ki akart menni a vécére és engedélyt kért ő nem azt mondta hogy igen hanem azt hogy ki és gondoltam megviccelem és hát nem is kellett kimennem de odamentem és megkérdeztem kimehetek a vécére és ő mondta ki én meg mondtam hogy hát én és elmosolyodott és utána mentem vissza helyemre és ő kérdezte hogy nem akartál kimenni és mondtam nem csak meg akartam viccelni és ő hangosan nevetett de amikor leültem rájöttem hogy tényleg ki kell mennem ezért visszamentem és mondtam megkérdeztem kimehetek a vécére és mondta nevetve hogy most nem dől be nekem én meg mondtam hogy igen de nekem meg most kell mert most annyit gondoltam vicc alatt a vécére hogy most kell és megkérdeztem még egyszer hogy kimehetek a vécére és ő mondta ki és én mondtam hogy én és kimentem és hallottam hogy tanárom nevet és azóta jóban vagyunk és viccelünk és már nem tanárom nekem de jó volt hogy ő volt egyik tanárom.

Igazságtalan az élet

9, te ezt végig tudtad olvasni? Ha igen, le a kalappal!